Miskolcon a Zeneiskola előtt egész alakos Egressy Béni szobrot avattak a március 15-i ünnepségeket megelőzően.

A szobor Egressyt reformkori öltözékben, karddal az oldalán és könyvvel a kezében ábrázolja. Mint Jankovics Marcell fogalmazott, “ökölbe szorított bal kezében benne van, amit ez az ember életében képviselt”.

Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész alkotásaiból kiállítás is nyílt Miskolcon, a tárlat április 16-ig látható a Feledy-házban.

Egressy Béni Sajókazincon született 1814-ben. Szülőfaluját először Egressyfalvának akarták nevezni, de ez nem valósult meg. Később Barcikával egyesült, és a két anyaközségből jött létre Kazincbarcika város.
Az országban számos iskola - főleg zeneiskolák - választották névadójuknak Egressy Bénit, aki Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével szerzett országos ismertséget, 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban, de ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője is.

1848-49-es szabadságharcban is harcolt, Kápolnánál meg is sebesült.
A komáromi harcok idején írta - a várnál - a Klapka-indulót

Egressy 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget fordított magyarra.
Fiatalon, 37 évesen tüdőbetegségben hunyt el 1851-ben Pesten.

Egressy Béni születésének 200. évfordulójára emlékbélyeget adtak ki.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Egressy_B%C3%A9ni#/media/File:Egressy_B%C3%A9ni_kis%C3%ADv.jpg

---