Véletlenül találtam rá ennek az alkotásnak a leírására majd elmentem megnézni, fotózni. Abban a cikkben Láthatatlan emlékműnek nevezték. Valóban, messziről láthatatlan. Csak egészen közelről látható. Fotózás közben megkérdeztem néhány embert, hogy tudják-e, hogy mit fotózok, csak néhányan tudták. Olyan sem tudta, aki fél méterre állt a faltól, a felirattól.
Az emlékmű a Trefort-kerti Emlékműpályázat „Névsor a fugákban” című nyertes pályaműve. Az emlékművet definiáló rövid felirat a 6-8 épület sarkán látható magyar és angol nyelven, valamint Braille-írással: „Az egyetem mindazon polgárai emlékére, akik a zsidótörvények, a vészkorszak, a második világháború áldozatául estek. ELTE, 2014” A felirat betűihez az alkotók egy új betűtípust hoztak létre, a TREFORT GROTESK LIGHT-ot. CNC technológiával, egyedi szerszámkészlettel készítették el a feliratot.
Az emlékmű más megnevezése Láthatatlan emlékmű, jel a kertben. Úgy gondoltam, az emlékmű címeként a Láthatatlan emlékművet adom meg.
„A Trefort-kert Múzeum körúti és Puskin utcai két téglaépületének kiválasztott fúgáiba 1×1 cm-es keresztmetszetű bronzrudak épültek be; 200 méter összhosszban, 180 kg bronz felhasználásával. Az 1 cm magas bronzfelületekbe 6 mm magasságú betűkből álló nevek és adatok kerültek, az emlékmű saját, e célra tervezett betűkészletének felhasználásával, összesen 9454 karakternyi terjedelemben. Az egyetlen vonalból álló emlékművön a 198 áldozat neve és adatai (születés és halál időpontja, a halál helye és státusza) a kerten belül a rudakon esetleges eloszlásban, de homogén sűrűségben helyezkednek el……Szándékunk az volt, hogy ne a kertben lévő emlékművek számát szaporítsuk, hanem kíséreljük meg magát a kertet tenni az emlékezés terévé…… az épületek falával való egybeépülés, szervesülés, kifejezheti az együvé tartozást, deklarálhatja, hogy az egyetem azonos saját történetével…….Az emlékmű a további kutatás során felmerülő újabb és újabb áldozatok neveivel, adataival folyamatosan egészülhet ki…..A koncepció fontos eleme, hogy a bronzcsík magassága épületen belül nem változik. Míg a Puskin utcai épület esetén a csatlakozó terepszint kb. egyenletes, a Múzeum körúti épület mellett a körúttól jelentősen lejt a Trefort-kert, így az emlékmű vízszintes csíkjának magassága 60 cm-ről 205 cm-re változik. A csíkok magassága tehát állandó, de a nézőpont – a terep lejtéséből adódóan – folyamatosan változó……Az 1 cm magas bronzcsíkok a téglafúgákba (a fúgák habarcsfelülete által kijelölt síkba) épültek bele, ezzel deklaráltan is az épületek részévé váltak…… ”
György Péter "az elgondolás spiritus rectora" szavailval „egyszerre minimalista és monumentális emlékmű”
Úgy gondolom, minden alkotó nevét nehéz lenne alkotóként feltüntetni, ezért itt adom meg az alkotók nevét:
MM-csoport

Építészet:
Bujdosó Ildikó építész
Fajcsák Dénes építész
Lukács Eszter építész
Szigeti Nóra építész
az ÉME Mesteriskola XXII. ciklusának hallgatói

Roth János építész
Szabó Levente építész
az ÉME Mesteriskola mesterei

Tipográfia:
Polgárdi Ákos grafikus

Szobrászi- és bronzmunkák, helyszíni építés:
Albert Farkas szobrászművész
Albert Tamás építész
Albert Kristóf

---