VI. Károly német-római császár (III. Károly magyar király) számára 1712-ben Johann Lucas von Hildebrandt építész és Carl Gustav Heraeus udvari antikvárius és numizmatikus tervei alapján állított bécsi diadalívet 1726-ban elbontották a Birodalmi Kancellária szárnya új épületének építése miatt. A kapu szobrait és domborműveit azonban új felhasználták a rokkantak kórházának épületén Pesten, aminek építését egy évvel később határozták el: 1727-ben az udvari haditanács megbízta a Bécsi Bíróság Építésügyi Hatóságát egy kórház felépítésével. Az 1731-ben használatra kész főszárny (1894 óta a budapesti városháza) 47 tengelyes hosszúságú homlokzatának három portálján helyezték el a szobrokat és domborműveket.
A két oldalsó portál háromtengelyes diadalívet képez, az oldalsó bejáratok fölött egy-egy dombormű, a korlátok felett nehéz kőtrófeák állnak.
2016-ban Herbert Karner osztrák művészettörténész publikálta, hogy a bécsi diadalív szobrászati elemei a pesti épületre kerültek, korábban a kutatók ezt nem tudták.
A dombormű ikonográfiai programja: "die Abreise durch das seeglende Schiff der Argonauten, wellche zu Eroberung des goldenen Bliffes ihr Vatterland verlassert, mit der aus dem Virgilio genommener Uberschrifft: SIC PATRIAM FVGIMVS. Vor der Ehre rheures Pfand, Liessen wir das Vatterland." azaz antik gályán, az aranygyapjú keresésére indult argonautaként ábrázolja a főherceget, amint 1703-ban Spanyolországba vitorlázott, ahol a spanyol örökösödési háború során királlyá kiáltották ki. A relief latin felirata Vergilius I. eclogájának 3. szakaszából való idézet.

---