A Budapest folyóiratot böngészgettem, a véletlen hozta elém az információt. Nagyszerű játék lehetett annak idején a "Ki látott engem" rejtvény-sorozat. Információkat közöl – képmelléklettel, a kérdés a hely, a fellelhetőség. Feltűnt nekem a szobrász neve. Azé, akiről én rengeteget hallottam, szerteágazó tevékenységéről a művészet számtalan ágában, de a szobrászi vonalat éppen nem-igen ismertem.
A megfejtés (az alkotás helye) három megjelent számmal odébb található.
Ha nem éppen két napja jártam volna arra! És még mindig nem néztem fel, vagyis nem eléggé. Igaz, az egykori üzletház nincs túl jó állapotban (a mellette lévő még kevésbé), de a magas épület felső szintjein húzódik végig a dombormű-sorozat.

Az épületről: Kutnewszky György szőrmekereskedő 1909-ban a korábban itt álló két emeletes ingatlant vásárolta meg azzal a céllal, hogy helyére felépíttesse ötemeletes áruházát. A szecessziós stílust képviselő épület tervezésével Kőrössy Albertet és Kiss Géza műépítészeket bízta meg. Az épület 1912-re készült el. Később a tulajdonos ugyan többször átalakíttatta az épületet, ez azonban nem érinti a homlokzat díszeit.

Az elkészült képeket nézegetve, elsőként honfoglalás-kori jelenetekre asszociáltam. Emberek harci felszerelésben, felhúzott íjak, lábuknál vadászó kutyák, majd nyakukban az elejtett zsákmány. Öltözékük, ott a magasban, számomra nem ütött el feltűnően őseink ruházkodásától, de persze illene jobban figyelni ilyen részletekre. Ennél konkrétabb információkkal rendelkezik az utolsóként jelölt forrás.
A dombormű-sorozat témája a tulajdonos foglalkozásával függ össze A homlokzat mezőiben hat szibériai és orosz prémvadászt ábrázoló domborművet helyeztek el.
Az egyes domborműpárok témája követi a vadászat fázisait. Elsőként a felkészülés, eszközök előkészítése, középen az üldözés, a harmadik pár esetén már a megszerzett zsákmány adja a témát.
Szegény mókusok!

---