Vadásztam a 13. kerületben. Hazafelé egy buszra pattantam, gyorsítandó az előrejutást. Így kanyarodtunk el a Művelődési Ház előtt. Rég voltam erre, legalábbis régebben, mint ahogy a szoborvadászat láza elkapott. A busz ablakából láttam meg az alkotást. Leszálltam, szaladtam, érdeklődtem, fotóztam.

Felirat jelzi, hogy ez a szobor a kútszobor másolata., ez pedig a Debreceni parkban időrendben elsőként elhelyezett alkotást jelenti (igaz, ma már ő is elvesztette kútszobor jellegét). Ezen kívül további kettő ismert még országszerte. Ezek az 50-es, 60-as években állított alkotások, láthatók itt, a lapon is.
A szobor a művész 1900-as évek első évtizedeiben feltűnést okozó, akkor újnak számító műfajának köztéri változata. Kisfaludi ebben az időben – társaival együtt – tett kísérletet a kisplasztika műfajában az aktszobrászat terén, mint ahogy hasonlónak korábban csak a különböző mitológiai, ill. allegorikus "álca" mögé rejtve volt létjogosultsága.
"A meztelen, fiatal, elsősorban női test, mint téma meghódította a kiállítótermeket, s immár az emberi szépség emancipált, pusztán saját magáért való, az erőltetett tartalmi vonatkozásoktól megtisztított megnyilvánulásaként tekintettek rá, s ekképpen igen gyorsan divatossá is vált..." Ez pedig sikeres megvalósítás esetén kellő elismertséget hozott a szobor alkotójának.
Mindez egy egész sorozat elkészítését hozta magával, melyek elsősorban a kiállítótermekben jelentek meg és /mint látható/ néhány évtized kellett ahhoz, hogy köztérre is kerüljön nagy méretű változat.

Az Anya és gyermeke gyűjtemény nevében megjegyzem, a beállítás nem igazán realisztikus. Az elsődleges valóban az akt megformálása. Ha a cél a gyermek szoptatása, célszerűbb lenne ülve, kényelmesen, nyugalomban.
Itt, ez a másolat kicsit próbára tette a képességeimet... vagy inkább, akik ezt a helyet jelölték ki neki. Körbejárni nem lehet (jó, értem én, védeni is kell). Közvetlenül az ablak mellett áll, mellette rögtön a fal. Balról, ill. szemben vele, egy Ficus Benjamin megtépázott zöldje határolja, ami védelmet nem hiszem, hogy ad, de takarja, nehezen fényképezhető, kevéssé látható.

---