Ez az alkotás a 11-es út és a Dunakorzó sarkán állt kb. 20 évig. Nem kis idő ez egy átmenetileg elhelyezett szobor életében. Hiszen annak a sorozatnak darabjaként született, melyeket a ferihegyi repülőtérről bevezető út mellé terveztek a budapesti világkiállítás idejére a kortárs magyar művészet reprezentálására – méghozzá óriás méretben. A "prototipus"-nak szánt három első alkotás bemutatóként kisebb méretben készült el jellegzetes de könnyen formálható anyagból (műgyanta), de a a Ferihegyre vezető út messze volt, a világkiállítás elmaradt.
Kényszermegoldásként a művészek felajánlották Szentendre önkormányzatának, mint egy lehetséges szabadtéri kiállítás induló darabjait. "Ez a három", később hozzájuk társult hat társukkal együtt a Posta előtti parkba került azzal, hogy három évenként cserélődni fognak, ill. a már itt kiállított szobrokat a 11-es út mellett helyezik el Szentendre és Visegrád között.

A három év elmúlt, sőt többször is. A posta előtti állomány azonban nem változott. Annál nagyobb volt a megdöbbenés, amikor megtudtuk, hogy ez a kiállítás hirtelen egy alkotásra redukálódott és jóval később derült csak ki, hogy ez nem feltétlenül jelent rosszat.
Mint a hírek alapján lassanként kiderült, az alkotásokat (legalábbis többségében) felújításra vitték el és a jelek szerint elindult a 20 évvel korábbi terv megvalósítása is.
Amennyire tudom, eddig két alkotás nyerte el új helyét, mindkettő a 11-es út közelében. Ebből egyik a Függő baba nemcsak felújításra került, hanem új színt is kapott. Ahogy Tamás írta a kapcsolódó lapon, véleménye szerint "alkotói újragondolás is történt".
A művésznek visszatérő motívuma a bábu, a sorozatból ez talán a legrégebbi (egyben megújulása révén a legújabb) – zöld színt kapott (és elvesztette csíkjait).

Az alkotások új elhelyezéséről friss információkat kaptunk Szentendréről (ld. Facebook-elérhetőség is). Ezek a fényképek már tavaly decemberben elkészültek, mégis úgy gondoltam, a feltöltött kép készítőjét, a helyi informátort illeti a műlap készítés elsőbbsége. Levélváltást követően erről meg is állapodtunk, sőt később újabb kérdést küldtem... és újabb ígéretet kaptam.
Úgy gondolom, a fair play szabályainak kielégítéséhez három hónap elégséges. Megkésve, de útjára bocsátom a "babát".

Deim Réka fontos dologra hívta fel a figyelmet: a cím tévesen szerepelt. Fonton, mivel Deim Pál művészetében egy összefüggő sor meghatározó állomása: "Miért nem Függő baba? A „lehajló bábu” motívuma az 1980-as évek óta van jelen Deim Pál művészetében. A jellegzetes „bábu” figura korábban csak statikus – álló vagy fekvő – helyzetben jelent meg a festményeken és plasztikákon, de a nyolcvanas években dinamikusabbá vált, „megmozdult,” például „lehajolt.” Több festmény és szobor viseli ezt a címet (Lehajló bábu, papír-diófapác, 1986; Lehajló bábu, farost-olaj, 1991; Lehajló bábu, bronz szobor, 1991). A köztéri szobor e korábbi alkotások egy felnagyított változata."
Innen tudtam meg azt is, a "babának" élete során számtalan színe volt, utolsó restaurálását maga a művész végezte és nem sokkal halála előtt fejezte be. A zöld szín ennek a munkának része.

---