A főlépcsőház nagy festménye a magyar romantika jegyében a folklór, a népmese világát idézi, egyben Feszl Frigyes átgondolt épület-koncepciójának eleme.
A népmese eredete a magyar mitológia részeként értékelhető. Első feljegyzései a 16. századra vezethetők vissza. Ez-ügyben felmerül Gergel (Gyergyai, Gerei) Albert neve, aki többnyire mégis olasz eredetű tündérregék alapján "dolgozott". Fennmaradt több költeménye, ami erre a mondakörre épül. Az ő olvasatának cselekménye itt olvasható: https://hu.wikipedia.org/wiki/Gergei_Albert#A_m.C5.B1_cselekm.C3.A9nye
A teljes mű, ill. egy változata: http://mek.oszk.hu/00200/00244/00244.pdf

A történetnek számtalan feldolgozása, változata van, ismert színházi adaptációja, hatással volt a magyar irodalom különböző képviselőire https://hu.wikipedia.org/wiki/Gergei_Albert#K.C3.A9s.C5.91bbi_feldolgoz.C3.A1sai

A mese főbb eseményei: adott egy király és a kertjében aranyalmát termő almafa, aminek gyümölcse éjszakánként eltűnik. Különböző módon történik a gyümölcs felkutatása. Természetesen a király három fia is részt vesz a feladatban. Ezek egyike az ifjú Árgyélus. Ő az, aki a hollók alakjában érkező tolvajok egyikét megérinti, aki azonmód Tündérszép Ilonává változik. Fontos szereplő még az elmaradhatatlan gonosz boszorkány, aki boldogságuk útjába akar állni. Árgyélus királyfi kitartóan küzd az őt akadályozó ellenségekkel – fegyvere a furfang. Ilona szívével és eszével támogatja őt. Az ellenségek legyőzettetnek, a szerelmesekre örök boldogság vár.

Illyés Gyula gyűjtéséből (Hetvenhét magyar népmese) a talán legelterjedtebb; teljes terjedelmében olvasható itt: http://www.operencia.com/gyermekoldalak/magyar-irodalom/mesek-toertenetek/mesek-emberekrl/660-illyes-gyula-tuenderszep-ilona-es-argyelus

Nagyon érdekes Bagdán Valéria meseelemzése, amiben a mese történetét, rejtett szimbólumrendszerét a csillagjegyekkel hozza párhuzamba.
Hogy őszinte legyek, azért tartom fontosnak, mert egyedül ez a tanulmány ad valamiféle választ arra, a bennem felmerült kérdésre, miért került az alkotás középpontjába (a királyfi és a tündérlány alakja között) a bika (ami mellesleg az én csillagjegyemet is jelképezi). Idézve: "A Bika jegyben, a szerelem és szépség jegyében végleg egymásra talál a fiatal pár és kiteljesedhet szerelmük."

---

"Az első, hivatalos megrendelésre kifestett középület Pesten egy táncpalota, az újonnan épült Vigadó, Feszl Frigyes eredeti alkotása volt,(...) a Vigadó kifestése azért szükséges, mert a külföldi monumentális középületekben is hasonló művek láthatók…..A költségeket a cs. k. államminisztérium ösztöndíja fedezte, amit Lotz Károly azzal a kikötéssel kapott, hogy a magyar regéből választandó tárgyat fessen meg (...).a téma kérdése úgy oldódott meg, hogy Ipolyi Arnold 1854-ben megjelent Magyar Mythologia című művéhez fordultak, és így került a Vigadó díszlépcsőházába Árgírus királyfi és Tündérszép Ilona meséje, amely jól megfelelt mind a históriai, mind a nemzeties elvárásoknak, könnyed, ugyanakkor magasztos téma…..A festői formaképzés érdekessége, hogy az ázsiainak tekintett mesealakok a görög mitológia isteneinek szerepében és germán mondai hősök formájában testesülnek meg….Az Árgírus-história látványosan közvetíti a kor egyik kedvenc ideáját, amely szerint a keletről idetelepült magyarság az elmúlt századokban integrálódott Európába, de ősi - ázsiai - arculatát megőrizte. A mesesorozat kiegészül az ekkor kibontakozó Attila-mítosz jegyében festett kompozíciókkal is, így a teljes ciklus a romantikus nemzeteredet-felfogás képi megfogalmazásává áll össze.”
Szvoboda Dománszky Gabriella: A budapesti falképfestészet 165. oldal
http://epa.oszk.hu/02100/02120/00027/pdf/ORSZ_BPTM_TBM_27_161.pdf