Mivel valahogy kedvelem az Atlasz szobrokat, gyönyörködve néztem, amikor a Hold utcában ezt a házat felújították és így jobban érvényesültek a szakállas, idősbödő, de mégiscsak dagadó izmokkal a kapu két oldalán szolgálatot teljesítő férfi-alakok. Nem most történt, még 2014-ben készítettem a fényképeket. Azóta "csak" keresek, nyomozok.
Most van az, amikor nemhogy az alkotó, de még az építő, vagy építtető adatát sem sikerült megtalálnom. Még az építés éve is "titok".
Amit tudok (éppen csak kevésbé fontos), hogy az itt lakhelyét jelző bizonyos Strasser Lipót könyvkiadó adás-vételi szerződést kötött "ingatlan tárgyában" több, azonos vezetéknevű érintettel (magyarul családon belül) 1910-ben. Tehát az épület ennél idősebb. Igaz, ehhez nem kellenek iratok, ránézésre látszik, hogy a 19. században épült a ház, három emelettel (én a negyediket későbbi ráépítésnek látom).
Átnéztem minden könyvet, ami számításba jöhet, sőt vettem is egyet (butaság volt, korábban láttam már és tudtam, hogy inkább egy leltár, alkotókat nem tartalmaz: Vizy László: Atlaszok, Hermák, Kariatidák és hasonló emberábrázolások ...
Megtaláltam azt a céget, amely a felújítást végezte és levelet írtam nekik, de sajnos még a tervezőt és az építés évét sem tudják.
Azt is megtaláltam, hogy 2008-ben az épület szerepelt Belváros-Lipótváros építészeti örökség helyi értékeinek védelméről szóló rendeletében, mint védelmet élvező helyi érték. Szomorúan tapasztaltam, hogy egy 2012-es anyagban a védettségről nincs szó, a listában nem szerepel. Felújították és levették a védelmet?

A két, megint csak beszédes tekintetű, egymás felé néző óriás persze teszi a dolgát. Támasztja az erkélyt, tartja a súlyt. Az arra járókra kevéssé figyelnek, nehéz a teher. Bár az idő múlásával nem csökken, a két Atlasz ereje is "örök".

---