Krasznai Lajos feszületét már régebben megtaláltam a marcali temetőben. Sajnos egyszer sem voltak jók a fényviszonyok, és a két fa, mely a feszület mellett áll, még napos időben is nagyon leárnyékolja a keresztet.

A műkő feszület a ravatalozó előtt áll. Sajnos nem tudom, hogy mikor állították, nagy valószínűséggel a harmincas években készült. A temetőben található Feltámadás síremlék (szintén Krasznai mű) 1938-ban készült, így feltételezhető, hogy a feszület is ekkoriban készülhetett. Kőszeghy Antal plébános ideje alatt készültek a Kiss György munkásságát dicsérő fehér pirogránit keresztúti stációk, melyeket valószínűleg 1937-38-ban szentelhettek meg. Ez szintén megerősíti a feltételezést, hogy a keresztet ekkoriban állíthatták. Sajnos a temető történetéről nem találtam bővebb leírást.

A korpusz viszonylag nagy méretű. Sajnos, sérült a szobor, az egyik lábfej hiányos. Érdekes, hogy az alkotó több feszületet készített, a korpuszok azonban nem teljesen egyformák. Itt, az alkotó ezen a korpuszon nagyon kihangsúlyozta Krisztus szenvedését, amint az éppen feltekint az égbe, és atyjához szól: „atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek”.

Krasznai (Krausz) Lajos budapesti német család gyermekeként született, és nevét az 1930-as évek elején magyarosította Krasznaira, 1934-től már Krasznai szignót találunk művein. Az alkotó jellemzően egyházi megrendelésekre dolgozott, kevés olyan alkotása van, melyet nem templomokban, vagy templomok kertjében helyeztek el. Adott témájú szobrai nem teljesen egyformák, két azonos szentet ábrázoló szobra apróbb dolgokban eltér.

----

2017.10.08.
Sikerült pár részben napsütötte képet készíteni. A kereszt állandóan árnyékban van, de a szél most megmozgatta az örökzöld tujákat, és így néhány pillanatra rásütött a nap az alkotásra. A most készült képeknél látszik is, hogy a napsütötte rész mindig máshova esik.

---