Az állami támogatással épült szekszárdi új kórházat 1930. október 12-n avatták a helybeliek által csak réginek emlegetett Ferenc Közkórházzal szemben, és egy ideig (1945) Horthy Miklós Közkórháznak nevezték. Az avatóünnepségen a kormányzón kívül jelen volt az akkori népjóléti miniszter és Virág Ferenc pécsi püspök is.
A főbejárat mellett felállították Szentgyörgyi István budapesti szobrász Horthy-portréját.
"A másfélszeres életnagyságú bronzszobor, amely Szentgyörgyi Ferenc (sic!) budapesti szobrásztanár pompás alkotása, szerdán már meg is érkezett Szekszárdra, ahol azonnal hozzá is kezdenek az emlékmű elhelyezéséhez. A szobor a műértők szerint Horthy Miklós Őfőméltóságának leghívebb arcmása." ^[5]
A mellszobrot később - a Nemzeti Bizottság 1946. január 25-i ülésének határozata értelmében, miszerint minden irredenta felíratot és szobrot el kell távolítani - lebontották. A február havi következő ülés döntött a sorsáról is: össze kell törni és nyersanyagát a háborús károk kárpótlásaként a gyáraknak kell kiosztani.
Más elképzelés szerint az akkor már Balassa János nevét viselő kórház kertjéből eltávolított szobor bronzanyaga a majdan felállítandó Babits-szobor alapanyagául szolgálhatna.
Horthy Miklós mellszobra valahogyan mindkettőt elkerülte: jelenleg a Wosinsky Mór Megyei Múzeum keleti szárnyának lépcsőházi folyosóján őrzik. Különböző előadások alkalmával többször is kölcsönkérték a múzeumtól. ^[3] A MIÉP indítványozta a szobor visszaállítását is. ^[7]

---