„a szobor legtöbbször jóvátétel, elégtételadás és bocsánatkérés valakitől, akit az élet bántott meg, vagy mi bántottunk meg”.

Idézi a szobor alkotója Kosztolányit, itt: http://gondola.hu/cikkek/101028-Felavattak_az_elhurcolt_soroksari_nemetek_emlekmuvet.html

A linket kinyitva megismerheted az alkotóval történő "beszélgetést" teljes terjedelemben.

Az emberi és nemzeti tartást korhű ruhájában egy fiatal nő, a tragikumot még meg nem értő gyermekeket a kutyájától búcsúzó kisfiú, az elkobzott otthont és annak melegét a bezáratlan ajtó és az otthagyott "sparhelt" vizionálja a szemlélővel. Mindkettejükön a svábok batyuját is látjuk, "amivel jöttetek azzal menjetek el" a csalva rabló korabeli képviselői döntést idézve. S, hol van a családfő? Kényszermunkán a ruszkiknál.