A szobor méretét jellemzi, hogy egy kinyújtott karú ember a térdéig ér föl - oly módon, hogy egy kb. 40-50 centiméteres fellépőn áll. A szobor a kereszt nélküli Krisztust ábrázolja a talajon fekszik a lenyomat, amiből Krisztus föltámadott.
A nyújtózkodás pontja nagyon fontos, mert a szobor térdéből (csoda) folyadék folyik, melyet a zarándokló hívők kendővel, vagy más egyébbel fölfognak - és azon a helyen magukra kenik, amellyel kapcsolatban segítséget várnak Máriától.
Ugyanis a kegyhely legfontosabb eleme: 1981. június 24-én jelennek meg az első hírek a Mária-jelenésekről a Crnica hegyén. Meg kell jegyezni, hogy a medjugorjei Mária-jelenés a Vatikán által el nem ismert. Ez nem támaszt akadályt a' tekinteteben, hogy minden évben hívők (NB! nem csak katolikusok) százezrei keressék föl a kegyhelyet. Medjugorje nagy egyházi intézménnyé nőtte ki magát. A Szent Jákob templom mögött hatalmas szabadtéri oltárt építettek, sok-sok embernek ülőhelyet adó amfiteátrum szerű térrel, ahol reggel nyolctól este nyolcig folyamatos a miserend.
A szobor sokszor ismétlődő mondata: Resurrexi et adhuc tecum sum alleluia, Feltámadtam, és most veled vagyok.
2002-ben alakították a szobor körül a teret kálváriával, közepén a szoborral, azon zarándokok számára akik nem tudják (akarják) megmászni a Kereszt-hegyet.

---