Győr várát a tizenöt éves háború idején kaparintotta meg Szinán pasa 1594-ben. A város visszafoglalását 1598. március 28-án kezdték meg. Győr cseles ostroma Adolf von Schwarzenberg császári hadvezér vezetése alatt kezdődött, a várvédők fontos élelmiszer-szállítmányt vártak Budáról, ezt használták ki, hogy bejussanak. A törökök hősiesen küzdöttek, ezért még Pálffy Miklós lovasságát is kénytelen volt csatába küldeni.
A legenda szerint miután Szinán nagyvezír 1594-ben bevette a várost, egy rézkakast kovácsoltatott, és kijelentette, hogy "amíg az meg nem szólal és az alatta lévő török félhold nem teljesedik ki, az erősség a muszlimok kezén marad."
"A krónikások úgy tartják, hogy 1598. március 28-29-e éjszakáján a fémből készült állat kukorékolt, ráadásul az ostrom idején éppen a telihold uralta az eget."

A szobor a győzelem 400. évfordulójára készült. A márványoszlopokon az esemény két főszereplőének portréja látható. Baloldalt Schwarzenberg, jobboldalt Pálffy Miklós áll páncélsisakját kezében tartva. A magasba emelt kardot ketten tartják, az összefogást szimbolizálva. Palástjuk úgy fonódik össze, hogy egy fogyó holdat, a török uralom hanyatlását jelképezi. (Én így látom.)

---