Az 1870-es évek elején volt az utolsó olyan nagy kolerajárvány, amely Magyarországot is érintette. Egyben ez az utolsó időszak, amikor a kolera elleni védekezésül fogadalmi emlékeket állítottak. Ilyen fogadalmi emlékek az un. kolera-keresztek is, amelyek sokszor azért állítottak a falu szélére, hogy megakadályozzák a járvány "bejövetelét".
A pöszönyi keresztet a talapzat felirata szerint 1869-ben állították. A talapzat fő oldalán a a fájdalmas anya domborműve alatt Palermói Szent Rozália alakja látható. Annak hagyománya, hogy a nagy járványok idején Szent Rozáliához kell fordulni, az 1600-as évek elejéig vezethető vissza. A legenda szerint 1614-ben Rozália közbenjárására hagyott alább a nagy szicíliai pestisjárvány. Rozáliát a domborművön -vánkossal a feje alatt- barlangban fekve látjuk. A fájdalmas Mária reliefje alatt az 1973-as évszám olvasható. Ez utóbbi valószínűleg az egyik felújítás évszáma lehet.
A talapzat másik oldalán Nepomuki Szent János, illetve Szent Flórián alakja látható.
1944-ben egy légi bomba miatt megsérült. keresztet a Reiger család állíttatta helyre.

(Kolera-kereszt áll a szomszédos Várújfaluban is. - https://www.kozterkep.hu/~/21915/Kolera_kereszt_Varujfalu_Woppendorf_1873.html )

---