Az erdélyi Hunyad megye egyetlen magyar tannyelvű oktatási intézménye a dévai Téglás Gábor elméleti líceum, melyet 2005-ben adtak át rendeltetésének. A modern épület aulájában 2008 májusában avatták fel a névadó gipszből készült mellszobrát. A szoborállítás költségének nagy része az iskolában gyűlt össze. Pisoc Andrei, a közeli képzőművészeti líceum diákjaként a Téglás Gábor iskola kollégiumában kapott ellátást, és ő ajánlotta fel, hogy elkészíti a névadó mellszobrát.
Téglás Gábor régész, tanár, az erdélyi turisztika egyik úttörője Brassóban született 1848-ban, de élete javát Déván élte le, ennek vidékét kutatta régészeti szempontból. Elsősorban a határok, a közutak, az erődművek, a sáncok s egyes telephelyek lokalizálása foglalkoztatta. Módszeresen bejárta Erdély legtöbb hegyét és völgyét, több mint 300 őskori telepet fedezve fel. 1871–1904 között a dévai állami főreáliskola tanára volt, 1883–1904 között igazgatója, egyúttal a Hunyad megyei Történelmi és Régészeti Társulat helyi múzeumának is vezetője lett. 1904-es nyugdíjazása után Budapesten élt. Régészeti és történészi munkásságának köszönhetően a Magyar Tudományos Akadémia előbb levelező, majd rendes tagjává választotta, sőt később alelnökének is. Tagja volt még a Földrajzi Társulatnak (levelező), az Országos Embertani és Régészeti Társulatnak és a Magyar Néprajzi Társaságnak. 1916 februárjában hunyt el Budapesten.

---