Szabó László Pécsváradon élő, 1948-as születésű autodidakta művész elsősorban fával dolgozik. Alkotásai az ember és természet egymásra találásáról vallanak, erre utal életvitele, mely a természettel való együttélésre van berendezve. Az erdő minden fája, ága mutat neki valamit abból a szépségből, mely aztán megmozgatja fantáziáját alkotás közben. Faragás előtt szinte már látja, hogy fa belseje milyen titkokat rejt.
Kendlimajori Művészeti Akadémia udvarán kiállított szobra stilizált formájú női alakot ábrázol, néhány egyszerű formája, vonala mégis megmutatja a női szépséget, lendületet, a karcsúságot.

---