Kiemelkedő, félköríves párkányon bemélyített fülkében bronz-szobor, korabeli öltözékben. Alatta a falon bronz tábla felirata: Gróf/SZÉCHENYI ISTVÁN/1791-1860/A nagy reformer az első magyar/közlekedési miniszter emlékének/állította a Magyar Államvasutak/1988

'...Ez sem az Akadémián lévő festményen látható, kardos, díszmagyaros alak, hanem egy cilinderes szalonember, elegáns és gunyoros, mint bármely, a nyugati divatot követő arisztokrata világfi kortársa, aki mégis a legnagyobb magyar lett, aki fölényesen néz le ránk, de aki nekünk csinált Akadémiát és Lánchidat, aki nem akart forradalmat, de előkészítette azt, és elbukása után szenvedélyesen védte, eltipróit dühös gúnnyal tette nevetségessé. Művészethez értők bizonyára szépen tudnák elemezni, milyen művészi eszközökkel tudta Somogyi ezeket az idő folyamában megjelenő emlékeket a szobor pillanatába sűríteni. Én csak azt akarom kiemelni, hogy Somogyi József itt is az embert akarta megmutatni, a sokszor esendőt, az ellentmondásosat, aki azonban éppen azért lehet számunkra követendő és követhető példakép, mert noha általában olyan volt, mint mindenki más, olyan volt, mint mi, a történések egy döntő pillanatában mérhetetlenül több tudott lenni.
Az esendőnek és a magasztosnak ez az együttlátása az, amit Somogyi Józsefre, a keresztyén művészre mélyen jellemzőnek tartok...'
Dr. Ritoók Zsigmond, az ELTE professzorának visszaemlékezése - In Memoriam Somogyi József (2001), 102.o.