A kőből készített oroszlán szobra, azaz a „Kőoroszlán” eredetije ma Keszthelyen van a Balaton Múzeumban. Leltári száma: 77.87.1. Készítését a Kr. u. II. századra teszik. Méret: 45-74 (magasság) cm. Leírás: Szürke homokkő, fekvő oroszlánt ábrázol. Valószínűleg síremlék tetejének dísze lehetett. A törés kincskeresők műve, akik a kőkecskék legendája alapján aranyat kerestek benne. Lelőhely: Badacsonytördemic, ahol a templom előtt állt hosszú ideig. Az 1930-as évek végén Darnay-Dornyay Béla szállíttatta be a Balatoni Múzeumba.

Ennek a Kőoroszlánnak egy pontos másolata ma Badacsonytördemicen van a római katolikus templom bejárata előtt. Az eredeti kőoroszlán több helyen is tartózkodott az elmúlt két évezredben. Egyik ilyen állomása volt Badacsonytördemic (akkor még Nemestördemic), ahol az 1860-as évek végétől az 1930-as évek végéig ugyanitt, a templom előtt állt. A később múzeumba vitt szobor eredetije manapság nyilván már nem kerülhet ki közterületre, de 2013-ban hiteles másolata visszakerült ide.

A szobor a községen átvezető „macskaköves” út (Szent István utca) és a templom között van. Az 1820 körül épült, Szent Mihály tiszteletére szentelt templom nyugat-keleti hossztengelyű, nyugati bejárattal. A kőoroszlán a bejárat előtt, kissé balra van, a templom előtti bazaltburkolatos kis téren. Alacsony helyzetű, csak két sornyi kőfalazaton fekszik.

Maga a szobor már nagyon kopott, néhol megrongált, így oroszlán volta csak hosszas szemlélődés után vehető ki. Tömzsi alakjából fejének bozontos sörénye és hátul bojtos farka azért jól azonosítható, Jól láthatóan két nagyobb részre törték, melyet később összeillesztettek.

Egy leírás van a templom ajtajára kiszögezve, amely a tördemiciek szempontjából foglalja össze a kőoroszlán történetét. Szövege az alábbi:

„A tördemici kőoroszlán

A kőoroszlánt Rómer Flóris a magyar régészet atyja látta és jegyezte fel először az 1860-as években. A szobor ekkor még Köbölkúton állt, ahonnan egyelőre ismeretlen körülmények között Badacsonytördemicre, a templom elé került. Itt találta meg és gyűjtötte be az 1930-es évek végén Dr. Darnay (Dornyay) Béla a keszthelyi Balaton Múzeum muzeológusa, későbbi igazgatója. A kőoroszlán közelében a kutató egy Diana istennőt ábrázoló kőfaragványt is talált, amit szintén a múzeumba vitetett.

A szürke homokkőből készített kőoroszlán, és Dianát (az erdők és vadászat istennőjét) ábrázoló sarokkő nagy valószínűséggel egyazon római sírkerthez tartozhattak. A több sírkertet magában foglaló sírkertet tehetősebb családok emelték, és gyakran mitológiai jelenetekkel díszített kőkerítéssel övezték, szobrokkal díszíthették. A fekvő oroszlánt ábrázoló szobor egy síremlék, vagy a sírkertet övező kerítés éke lehetett, feladata a halott, illetve a sírkert nyugalmának őrzése volt.

Az eredeti kőszobrot Badacsonytördemic Önkormányzata 2013-ban jelképesen örökbe fogadta, restauráltatta, a szoborról hiteles másolatot készíttetett.”

A kőoroszlán másolatát 2013. augusztus 15-án avatták fel. Forrás: Szántai Attiláné: A tördemici kőoroszlán. = Lábdihegyi és Tördemici Hírek 2013. szept. p. 2.:

2016. május 5-én láttam és fényképeztem Badacsonytördemicen a Kőoroszlánt, illetve annak másolatát. Hittem is meg nem is, hogy ez csak egy másolat. Lehet, hogy csak azért állítják, hogy nem eredeti, nehogy eltulajdonítsák innen. Ezért elmentem a keszthelyi Balaton Múzeumba 2017. szeptember 6-án, hogy megkeressem az eredeti oroszlánt. És benn a múzeumban meg is találtam!

A déli épületszárnyban, egy U-alakban körüljárható részben van a kőtár (amely kiállításrész címe: "Amiről a kövek mesélnek…") és a folyosón alacsonyan ott a Kőoroszlán. Felirat is van: "Sírkert sarokköve Diana ábrázolással és a síremlék tetejét díszítő oroszlán szobra Badacsonytördemicről." Körülötte más római kori kőfaragvány is van.

A Keszthelyen készített 9 fényképet idetettem Badacsonytördemic műlapjához.

---