Itt olvasom:http://solymaronline.hu/2016/04/11/kozos-emlekezes-a-kitelepites-70-evfordulojan/

"Április 23. (szombat) 15.00.
Emléktábla avatása a solymári vasútállomáson.
Emlékbeszédet mond Ritter Imre, a magyarországi németek parlamenti szószólója, dr. Heinz Peter Behr, a Német Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete, valamint Timo Wolf, Wüstenrot polgármestere.
Közreműködik a Pesthidegkúti Német Nemzetiségi Kórus, a Solymári Hagyományőrző Asszonykórus, a Solymári Férfikórus, a Pilisborosjenői Német Nemzetiségi Kórus, valamint a Schaumarer Musikanten."

"70 éve, hogy a Nagykovácsiban, Pesthidegkúton, Ürömön, Pilisborosjenőn és nem utolsó sorban Solymáron élő németajkú lakosság jó részét a solymári vasútállomásról marhavagonokban, vagyonuktól és hazájuktól megfosztva útnak indították az ismeretlen felé."

A domborművön álló marhavagon, a vagonban emberek, a vagonig sorló tömeg. Férfiak, nők, fiatalok. Ők a kovácsi, hidegkúti, ürömi, jenői és solymári kitoloncolt svábok.

Batyuk.

70 éve ezen a helyen is beteljesült ez a csúf mondat:
"Takarodjanak, úgy, ahogy jöttek, egy batyuval a hátukon. "

(Kovács Imre népi író, 1945 után a Nemzeti Parasztpárt politikusának írása a Szabad Szó 1945. április 22-i lapszámában.)

Ez a domborműves emléktábla is bizonyítja, a solymáriak dicséretes és követendő városszépítő törekvéseit, elődeik, múltjuk megbecsülését az ahhoz való ragaszkodásukat.