Széchenyi István mellszobra a Magyar Tudományos Akadémia lépcsőházában látható.
1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság létrehozására.„Az óra tizenegyet ütött, amikor az ülésen szót kért egy huszárkapitány. Ez volt gróf Széchenyi István, a 4. huszárezred 1. őrnagyi osztálya 1. századának parancsnoka, aki az Akadémiát megalapító felszólalásában többek között ezeket mondotta: „Nem azért teszem ezt, hogy vivátokat kapjak érte; nem is azért, hogy másokat hasonló tettre tüzeljek. Ezt nem mindenki teheti úgy, mint én. Én nőtlen ember és katona vagyok.” „Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá.”
1827-ben az akadémia alapítását törvénybe iktatták.
1830-ban volt az első igazgatósági ülés, melyen Széchenyit másodelnökké nevezték ki.
1860-ban országos gyűjtés indult székházának felépítésére. Az épületre 1861-ben pályázatot írtak ki. Az építkezés 1862 tavaszán kezdődött. A tervet Friedrich August Stüler készítette, a kivitelezés vezetője Ybl Miklós és Skalnitzky Antal volt. Az épületet 1865. december 11-én avatták fel. Széchenyi István akkor már nem élt.

---