A gödöllői (ma) Szent István Egyetem barokk épületegyüttese mellett három olyan lakóépület is épült, ami egyértelműen az egyetemhez kapcsolódik. Ha kétség támadna, bizonyíték a muemlekem.hu leírása, amiben a közintézmény részeként részletesen ismertetik.
Sajnos első körben az építés dátumára nem derült fény. Segített azonban a szignó alapján Wehner Tibor átfogó gyűjteménye, ahol a gödöllői domborművek is megtalálhatók. Az évszámból következtetve (1955) az épületek és ezzel együtt a domborművek keletkezése az 1949-es változásokhoz (Gödöllő a felsőfokú agrártudományi képzés színhelyévé vált), ill. az ezt követő bővüléshez is köthető: "Az 1950-től kezdődően új épületrészekkel bővült és a szinte önálló városrészként" működött. (Az információ birtokában, az alkotások stílus-besorolása is változott, bizonyítást nyert.)

Mindhárom épületen két-két dombormű látható, az északi, vagyis az egyetem felőli oldalon egy-egy illusztráció, míg a déli oldalon az egykori agrártudományi, ill. kertészeti szakirányhoz kapcsolódó alakjainak portrédomborművei. Épületenként a két-két dombormű logikailag kapcsolódik egymáshoz.
Ez a dombormű láthatóan a növénytermesztéshez kapcsolódik. Megerősíti ezt a másik oldalon elhelyezett portré, ami Cserháti Sándor tanár, mezőgazdasági szakírót ábrázolja.
Az alkotáson egy fiatalembert látunk (talán az egyetem tanulója, aki gyakorlaton alkalmazza a metszés, növénynemesítés műveletét) munkához öltözve, fejét védő kalapban, kezében metszőollóval, míg másik kezénél természetesen ott a növény is, "munkája tárgya".

A fényképek kb. fél év eltéréssel készültek. Igazi meglepetés volt, hogy a két találkozás között az épületek a domborművekkel együtt megújultak.

---