Születésének 790. évfordulóján avatták fel 1997. november 22-én. Másnap Dr. Puskái László bíboros-érsek szentelte fel.

A nyolc dombormű képeinek bemutatása: (a szoborral szemben állva és jobbra haladva):

1. II. András és Merániai Gertrud, - Erzsébet szülei. Hangulatával, előadásmódjával a régi kódex képeket idézi, ezzel utal az
adott korra. A szülők kezében lévő virág a gyermeket szimbolizálja.
2. Erzsébet gyermekkora, Wartburg - A négy esztendős Erzsébetet Thüringiába viszik, jövendő házastársához és családjához.
Vízszintes tagolású táj - benne a kisleány figura, a kompozíció szerkesztése - megadja a szemlélődés irányát.
3. Erzsébet és IV. Thüringiai Lajos házassága - thüringiai Konrád (akit a pápa jelöl ki Erzsébet lelki gondozójául). A kezek, a stóla
és a keresztek ritmusa és iránya tovább viszi a szemet
4. A Rózsacsoda - Erzsébet leprás beteget ápol az ágyában, az udvarban rosszakarói vádolják őt férje előtt. Lajos a beteget nem
látja, mert az rózsává változik, és krisztusi fény ragyog reá.
5. Az udvari jelenet - Erzsébet köpenyét odaadja egy szegény asszonynak. Az ünneplő udvar szeme előtt a madarak az égből új
köntöst eresztenek a vállára.
6. Erzsébet és Lajos búcsúja - Lajos keresztes háborúba indul. A kezek összefonódása a ragaszkodást fejezi ki. A jelenet
hangulatában utal a végső búcsúra.
7. Ispotály - Erzsébet ispotályt alapít Marburgban. Életének utolsó éveit és maradék vagyonát a szegények megsegítésére, a
betegek ápolására fordítja.
8. Szentté avatása - Erzsébetet 1235-ben, halála után négy évvel szentté avatták. Tiszteletére, a sírja fölé családja templomot
emeltetett. A marburgi dóm a német gótika legszebb példája.

---