Mekényes Baranya megye legészakibb faluja. Az északról déli irányba folyó Méhész-patak két oldalán van a Fő utca. A patak nyugati oldalán lévő, füves és fákkal övezett területen van az életfa.

Az életfa felületén sokféle faragás látható. Növények (tölgyfalevél, szőlőlevél, virágok), egy templom, Van egy térdelő és keresztet tartó ember. E kettő nyilván a falu evangélikus vallású lakóira utal. Van egy agancsos szarvas és más állatok is. Az ágak elágazásánál egy kör alakzat peremén a MEKÉNYES FALU 1735 felirat. Legalul a 2007-es évszám és az alkotói szignók: BI, HB, SBE, KGY.

Az életfán van Mekényes címere is. Ennek magyarázata: "Álló, háromszögű a pajzs, ezüstmezejében kék a pajzsfő. A kék mezőben középütt lebegő helyzetű Luther-rózsa: zöld kelyhű, ötszirmú fehér rózsa, középen fekete latin kereszttel ékített vörös szívvel. A rózsát jobbról ívesen szélesedő szárú és aljában szegvégű arany apostoli kettőskereszt, balról nyolcágú aranycsillag kíséri. Az ezüstmezőben zöld hármashalom, felette lebegő helyzetű, gót betűstílusban stilizált nagy "M" betű vörössel. A címerpajzs alatt lebegő, harmad tagolású, fecskefarok-végződésű íves aranyszalagon feketével nagybetűs MEKÉNYES felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont."

Az életfa mögött, attól néhány méterre, keletre, a patak túloldalán egy forrásfoglalat van. Ezen egy 1935-ös emléktábla hirdeti, hogy a forrás környékére, Esterházy földbirtokára 200 évvel ezelőtt, azaz 1735-ben telepítették le az evangélikus német családokat.

Sásd és Komló környéki kisebb-nagyobb települések központjában láthatunk "Életfa" elnevezésű faragott alkotásokat. Ezek elkészítését Milkovics Jenő gödrei fafaragó tervezte és szervezte meg.
Honlapján így ír erről: "2007 nyarán nekem is volt szerencsém egy alkotótábort szervezni. Gödreszentmártonban, szülőfalumban. Az első fafaragótábor a Baranyai-hegyháton Árpád-éve 2007. június 24 - július 7. elnevezéssel. Kárpátaljai, székelyföldi és hazai fafaragók, faszobrászok voltak vendégeim, akikkel közösen sikerült 27 életfát alkotni a Baranyai-hegyhát 27 települése számára. Az életfák 5-6 méter magas 30-40 cm tőátmérőjű két-háromágú tölgyekből lettek kifaragva. A rájuk faragott motívumok kifejezik a település múltját, jelenét, etnikai, felekezeti összetételét. A magyar motívumkincs oly gazdag, hogy szinte képírásként értelmezhető. Minden motívumnak van jelentéstartalma, sokszor többszörös jelentéstartalomról is beszélhetünk. Az életfák mára már egy kivételével mind felavatva, megszentelve, megáldva díszéül szolgál egy-egy településnek. Külön öröm volt számunkra, hogy kivétel nélkül elnyerték a lakosság tetszését. A települések többsége lelkes, színpompás ünnepségeket szervezett az életfák felavatására. Több esetben is, az életfa körül egy-egy új közterület - park kezd kialakulni, padokkal, asztalokkal, virágoskerttel."

Varga Szabolcs - Császár Levente: Mecsek - Völgység - Hegyhát útikönyv. Szászvár, 2013. Kiadja a Mecsek - Völgység - Hegyhát Egyesület. című könyv 11. oldalán is olvashatunk általánosságban az életfákról ("Mindegyik életfa egy adott településhez „igazított” jel. Kifejezi a település múltját, jelenét, etnikai, vallási összetételét és a település szempontjából fontosnak ítélt eseményeket. Helyet kap rajta a település címere is.") és Milkovics Jenő fafaragó szervezőmunkájáról.

Az életfát állító települések sora (a könyv jó minőségű fényképei, vagy szöveges említései, valamint 2016-os személyes bejárás alapján): Ág, Alsómocsolád, Bakóca, Baranyajenő, Baranyaszentgyörgy, Bikal, Gerényes, Kisbeszterce, Kishajmás, Kisvaszar, Mánfa, Mekényes, Meződ, Mindszentgodisa, Nagyhajmás, Palé, Szágy, Szászvár (több alkotást is kapott), Tarrós, Tékes, Tormás, Varga, Vásárosdombó, Vázsnok.
A kötet a 203. oldalon szövegben említi a mekényesi életfát.

Az életfa alkotójának neve általában nincs rajta az alkotáson, vagy ha mégis akkor csak monogramok vagy egyéb jelzések. Évszám sincs általában rajtuk, vagy ha mégis (például: Mekényes, Palé, Tormás, Vázsnok) akkor az csakis a 2007-es év. Mindezek alapján a felsorolt települések életfa alkotásaihoz: Milkovics Jenő fafaragó és a 2007-es év hozzárendelhető.

Az alkotás földrajzi koordinátái: 46.391732, 18.333510. Keszthelyi Sándor fényképei 2016. július 22-én készültek.

---