A Délmagyarország 2015. szeptember 5-én megjelent "Előbújt a vörös dombormű" cikke hívta fel a figyelmet a makói városháza főépületének felújítása során előkerült domborműre. Sorsára várva, ismét befalazták.

A nagyméretű, három tagból álló gipsz dombormű az 1919-es Tanácsköztársaság mártírjainak állít emléket.

"A jobb oldali domborművön egy vörös katona fog kezet egy férfival, aki mögött ott a családja is, a bal oldalin pedig vasmunkások, illetve egy fáklyát vivő stilizált hős alakja látható. A középső rész egy fiatal párt ábrázol vörös csillaggal, zászlóval és búzakalásszal, valamint a Szovjetunió címerével.
Két külön márvány táblán összesen tíz név és egy-egy vörös csillag látható még – ők lehettek a mártírok."

A középső tábla szövege:
"Kik érted haltak, szent Világszabadság!"
Az 1919-es
Tanácsköztársaság forradalmi mártírjainak
emlékére

Miközben ismét Makón jártam, egyre többet olvasgattam a város történetéről, épületeiről, művészeti életéről. Nagy Gyula munkássága is érdeklődésem középpontjába került. Így találtam rá Dr. Tóth Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató "Nagy Gyula – szobrászsors Makón" című írására.

Nagy Gyula "A város megbízásából a Tanácsköztársaság makói mártírjainak emlékére triptichont készített. A bronzírozott gipszdomborművet a volt megyeháza előcsarnokában 1957-ben avatták föl. Az íves fülkét 1990-ben befalazták."

A műlap elkészítéséhez a Délmagyarország fotóit használtam fel. Bízom benne, ha máshol nem, de a makói múzeumban látható lesz.

---