Tarrós kis falu Sásd közelében, attól északkeletre. A település központjában lévő Polgármesteri Hivatal tágas udvarán áll az életfa. Gondozott füves terület veszi körül, kis virágágyással övezve.

Az életfa felülete sűrűn faragott, főleg növényi és geometrikus motívumokkal. Kiemelkedik egy belefaragott feszület: a keresztre feszített Jézussal, INRI felirattal.

Rajta van Tarrós címere, amelynek értelmezéséhez itt a címer szabatos leírása: „Tarrós község címere vörössel és zölddel vágott szimmetrikus tárcsapajzs, felső mezejében, András-kereszt alakban elhelyezett, jobbra forduló arany tegez, benne kettő nyílvessző, a tegez alatt arany nyílvessző, mely hegyével balra áll. A pajzs alsó mezejében középen arany búzakéve, mely előtt balra forduló aranyszínű kerekes eketaliga lebeg.”

Sásd és Komló környéki kisebb-nagyobb települések központjában láthatunk "Életfa" elnevezésű faragott alkotásokat. Ezek elkészítését Milkovics Jenő gödrei fafaragó tervezte és szervezte meg.
Honlapján így ír erről: "2007 nyarán nekem is volt szerencsém egy alkotótábort szervezni. Gödreszentmártonban, szülőfalumban. Az első fafaragótábor a Baranyai-hegyháton Árpád-éve 2007. június 24 - július 7. elnevezéssel. Kárpátaljai, székelyföldi és hazai fafaragók, faszobrászok voltak vendégeim, akikkel közösen sikerült 27 életfát alkotni a Baranyai-hegyhát 27 települése számára. Az életfák 5-6 méter magas 30-40 cm tőátmérőjű két-háromágú tölgyekből lettek kifaragva. A rájuk faragott motívumok kifejezik a település múltját, jelenét, etnikai, felekezeti összetételét. A magyar motívumkincs oly gazdag, hogy szinte képírásként értelmezhető. Minden motívumnak van jelentéstartalma, sokszor többszörös jelentéstartalomról is beszélhetünk. Az életfák mára már egy kivételével mind felavatva, megszentelve, megáldva díszéül szolgál egy-egy településnek. Külön öröm volt számunkra, hogy kivétel nélkül elnyerték a lakosság tetszését. A települések többsége lelkes, színpompás ünnepségeket szervezett az életfák felavatására. Több esetben is, az életfa körül egy-egy új közterület - park kezd kialakulni, padokkal, asztalokkal, virágoskerttel."

Varga Szabolcs - Császár Levente: Mecsek - Völgység - Hegyhát útikönyv. Szászvár, 2013. Kiadja a Mecsek - Völgység - Hegyhát Egyesület. című könyv 11. oldalán is olvashatunk általánosságban az életfákról ("Mindegyik életfa egy adott településhez „igazított” jel. Kifejezi a település múltját, jelenét, etnikai, vallási összetételét és a település szempontjából fontosnak ítélt eseményeket. Helyet kap rajta a település címere is.") és Milkovics Jenő fafaragó szervezőmunkájáról.

Az életfát állító települések sora (a könyv jó minőségű fényképei, vagy szöveges említései, valamint 2016-os személyes bejárás alapján): Ág, Alsómocsolád, Bakóca, Baranyajenő, Baranyaszentgyörgy, Bikal, Gerényes, Kisbeszterce, Kishajmás, Kisvaszar, Mánfa, Mekényes, Meződ, Mindszentgodisa, Nagyhajmás, Palé, Szágy, Szászvár (több alkotást is kapott), Tarrós, Tékes, Tormás, Varga, Vásárosdombó, Vázsnok.
Tarrós életfájának fényképe a kötetben a 265. oldalon szerepel.

Az életfa alkotójának neve általában nincs rajta az alkotáson, vagy ha mégis akkor csak monogramok vagy egyéb jelzések. Évszám sincs általában rajtuk, vagy ha mégis (például: Mekényes, Palé, Tormás, Vázsnok) akkor az csakis a 2007-es év. Mindezek alapján a felsorolt települések életfa alkotásaihoz: Milkovics Jenő fafaragó és a 2007-es év hozzárendelhető.

Tarrós életfájának 2007. augusztus 25-i avatásáról írnak. Rózsai György - Aradi András: Életfák Baranyában. = Evangélikus Élet 2007. 45. sz.

Az alkotás földrajzi koordinátái: 46.281294, 18.141774. Keszthelyi Sándor fényképei 2016. július 22-én készültek, borult időben, csöpögő esőben.

---