Gerényest az 1700-as évek közepén evangélikus németekkel telepítették be. Ők a falu közepén megépítették az evangélikus templomukat. 1945 után a németeket kitelepítették Németországba. A németek és evangélikusok nélkül maradt település templomát 2000-ben elbontották. A valamikori evangélikus templom helyére 2007-ben emlékmű került. Egy csonka téglapillér, íves záródású ajtónyílással, rajta egyszerű kereszttel. Oldalán emléktáblák hirdetik a templom emlékét:
EZEN A HELYEN ÁLLT A GERÉNYESI EVANGÉLIKUS TEMPLOM.
AZ ÚR SEGÉLYÉVEL ÉPÜLT AZ ÚR 1909./10.
ÉPÍTTŐ LÁZNICSEK ANTAL BARCSI LAKÓS.
ALÉPÍTŐ LŐBEL ÁDÁM TÉKESI LAKÓS.

A evangélikus templom helyét mutató emlékműtől néhány méterre, nyugatra áll az életfa. Ágain és felületén nagyrészt geometrikus és növényi motívumok vannak. Látható rajta: korona, kocsikerék, makk, virág, szőlőfürt. Olvasható egy felirat: 1909 – 2000. Az első szám az evangélikus templom építésének éve, a második szám a templom elbontásának évszáma.

Az életfán van Gerényes település címere is. Ennek heraldikai leírása: "Gerényes címere álló, háromszögű pajzs, kék mezejében egymással keresztezett, álló, jobbról aranykasza, balról aranygereblye, középen egy szál arany búzakalász lebeg. A pajzsot jobbról és balról, aranymakkal megrakott, zöld tölgyfaág koszorú díszíti. A címerpajzs felett lebegő arany GERÉNYES felirat látható."

Sásd és Komló környéki kisebb-nagyobb települések központjában láthatunk "Életfa" elnevezésű faragott alkotásokat. Ezek elkészítését Milkovics Jenő gödrei fafaragó tervezte és szervezte meg.
Honlapján így ír erről: "2007 nyarán nekem is volt szerencsém egy alkotótábort szervezni. Gödreszentmártonban, szülőfalumban. Az első fafaragótábor a Baranyai-hegyháton Árpád-éve 2007. június 24 - július 7. elnevezéssel. Kárpátaljai, székelyföldi és hazai fafaragók, faszobrászok voltak vendégeim, akikkel közösen sikerült 27 életfát alkotni a Baranyai-hegyhát 27 települése számára. Az életfák 5-6 méter magas 30-40 cm tőátmérőjű két-háromágú tölgyekből lettek kifaragva. A rájuk faragott motívumok kifejezik a település múltját, jelenét, etnikai, felekezeti összetételét. A magyar motívumkincs oly gazdag, hogy szinte képírásként értelmezhető. Minden motívumnak van jelentéstartalma, sokszor többszörös jelentéstartalomról is beszélhetünk. Az életfák mára már egy kivételével mind felavatva, megszentelve, megáldva díszéül szolgál egy-egy településnek. Külön öröm volt számunkra, hogy kivétel nélkül elnyerték a lakosság tetszését. A települések többsége lelkes, színpompás ünnepségeket szervezett az életfák felavatására. Több esetben is, az életfa körül egy-egy új közterület - park kezd kialakulni, padokkal, asztalokkal, virágoskerttel."

Varga Szabolcs - Császár Levente: Mecsek - Völgység - Hegyhát útikönyv. Szászvár, 2013. Kiadja a Mecsek - Völgység - Hegyhát Egyesület. című könyv 11. oldalán is olvashatunk általánosságban az életfákról ("Mindegyik életfa egy adott településhez „igazított” jel. Kifejezi a település múltját, jelenét, etnikai, vallási összetételét és a település szempontjából fontosnak ítélt eseményeket. Helyet kap rajta a település címere is.") és Milkovics Jenő fafaragó szervezőmunkájáról.

Az életfát állító települések sora (a könyv jó minőségű fényképei, vagy szöveges említései, valamint 2016-os személyes bejárás alapján): Ág, Alsómocsolád, Bakóca, Baranyajenő, Baranyaszentgyörgy, Bikal, Gerényes, Kisbeszterce, Kishajmás, Kisvaszar, Mánfa, Mekényes, Meződ, Mindszentgodisa, Nagyhajmás, Palé, Szágy, Szászvár (több alkotást is kapott), Tarrós, Tékes, Tormás, Varga, Vásárosdombó, Vázsnok.

Az életfa alkotójának neve általában nincs rajta az alkotáson, vagy ha mégis akkor csak monogramok vagy egyéb jelzések. Évszám sincs általában rajtuk, vagy ha mégis (például: Mekényes, Palé, Tormás, Vázsnok) akkor az csakis a 2007-es év. Mindezek alapján a felsorolt települések életfa alkotásaihoz: Milkovics Jenő fafaragó és a 2007-es év hozzárendelhető.

Gerényes életfájának 2007. szeptember 22-i avatásáról írnak. Rózsai György - Aradi András: Életfák Baranyában. = Evangélikus Élet 2007. 45. sz. Itt ezt írják: "Gerényesen szeptember 22-én nem csak életfát avattak: emlékmű épült az egykor lebontott templom helyén. Ez az ünnep azonban többről szólt, szól ma, és fog szólni az utánunk jövõ nemzedékeknek is, mint életfaavatás és emlékműállítás. Szólt a könnyes szemű visszaemlékezésről, a kitelepítésről, a 2000-ben lebontott templomról, a helyén a falu és a gyülekezet példamutató összefogásával közösen épített emlékműről, amely az elbontott épület tégláiból épült az egykori templom egyik sarokkövére, és szólt a jövőről, az életfáról a jövő nemzedékének."

Az alkotás földrajzi koordinátái: 46.306015, 18.185114. Keszthelyi Sándor fényképei 2016. július 22-én készültek.

---