Szent Jakab-kápolna a város egyik legrégibb középkori épülete. A XIII. században épült, román és gótikus stílus közötti átmenet példája a leírások szerint. Mivel a régi temető erőd fallal volt körbevéve, egy idő után nem lehetett tovább terjeszkedni. A kápolnát ezért csontháznak, osszariumnak használták, kripta részre nem lehetett lemenni, a felszámolt sírokból a ide helyezték a csontokat. A XIX. században templomi felszereléseket is tároltak benne. A kápolnát 1886-ban ifj. Storno Ferenc és Storno Kálmán restaurálta. Csúcsíves kapujához lépcsők vezetnek, felül látható a román kori dombormű, két sárkány fogja közre az életfát. A kapu változatlan maradt, de a domborművet Stornoék átfaragták. A nyolcszög alaprajzú, XIII. századi Szent Jakab-kápolna román stílusjegyeit viszont mindmáig megőrizte.
Napjainkban ravatalozóként is használják

---