Legutóbbi Máramaros megyei utunknak egy igazán nagy célja volt: végigjárni azokat a világörökségi fatemplomokat, amiket szerettünk volna végig is fotózni. Sajnos nem jutottunk be mindenhová, de több mint a felét sikerült lefotózni a 17. századi, freskókkal díszített csodáknak, amik az oldalunk jellegéből adódva, ide soha nem fognak felkerülni, mert nem fér bele a feltöltési elvekbe. https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ramaros_fatemplomai

A kiinduló pont ugyan Koltó volt, ott volt a szállásunk, de Nagybányán majdnem minden nap át kellett haladnunk. Így aztán ezt az alkotásegyüttest is sikerült végre lefotózni.

Az emlékművet eredetileg 1967-ben állították fel az 1944-es majszini vérengzés emlékére. Erről az eseményről ezt írja a faluról szóló wikipédiás oldal: "1944. október 14-én délután a Visó völgyében visszavonuló magyar katonák az előzetesen kiürített falu Borsa felőli végében, két deportált zsidó család faházában 31, főként mezőségi román munkaszolgálatost végeztek ki (ketten túlélték a kivégzést), majd éjjel felgyújtották a települést."

A rendelkezésemre álló, Vida Géza munkásságáról szóló könyvben ellentmondó adatok vannak az internethez képest, és én inkább a könyvemnek hiszek. Eszerint az emlékművet 1967-ben állították fel Majszinben, és 1972-ben már látni lehetett, hogy az alkotás nem bírja az időjárás viszontagságait, ezért a szobrász 1972-ben az eredeti helyszínre kőből faragott másolatokat készített, és ezek állnak ma is Majszinban. Az eredeti ,12 embert ábrázoló faszobrot a Nagybányai Néprajzi Múzeum épületének fala elé állították. Az első fotón ez jól látszik, hogy milyen módon helyezték el. Az eredeti helyszínen egy, az emlékműnek emelt magaslaton álltak, a 12 alak körben.

"Mindegyikük a népművészet stílusában fogant faragott fejben végződik, és ebben a különös, ősi, népmesei szimbolikában mindegyik más vonások hordozója, különböző emberi magatartásokat fejeznek ki a legfőbb áldozatvállalás előtt: fájdalmas felkiáltást, kétségbeesést, iszonyatot, sírást, bátorságot, gyászt, vágyakozást, hitet, gyűlöletet, haragot, átkot. Iszonyú siratás – mint egyesek mondták...
Vida különös, archaikus monumentuma hallgatag beszélgetés a létről, az emberi sorson való töprengésre indít."

Vida Géza szobrász életének fő műve az emlékmű.

Nagybánya főterén sikerült megnézni az állandó életmű-kiállítását.
A szobrászról: https://www.facebook.com/TundeK62/posts/3838776026221351?notif_id=1625556497780426¬if_t=feedback_reaction_generic&ref=notif

---