Ez egy unikum. Egészen különös tömegalakítású emlékmű. És komoly fejtörést okozott nekem a nyáron. Egészen addig nem ismertem, teljesen véletlenül tűnt fel most is - egy rövid pillanatra -, a Jeruzsálemhegyről lefelé, egy kanyarban. Fel is ordítottam, hogy azta, héjj, fúmitláttam, egy furcsa katonás emlékmű, ide majd vissza kell jönni. Másnap vissza is mentünk fotózni, felderíteni, sétálni.

Megérte.
Egy nagy szögletes tömb, vörös terméskővel burkolva, ennek egyik rövidebb (!) oldalán egy dombormű, mindenféle felirat nélkül. Körbejártam, eltüntetett felírás, leszedett tábla nyomai nem találhatók. Titokzatos. Kis, alacsony korláttal kerített, korai lakótelepen áll. (Talán honvédségi lakótelep lehetett akkoriban?)
A domborművön két férfi, egy (feltehetőleg szovjet egyenruhában lévő) katona és egy felöltős civil. Pacsiznak egymással.
Valahogy nagyon ismerős volt. Hamar rájöttem: ennek bizony Mikus Sándornak kell lennie. Ezek a férfiak Mikus figurái. Keresés. De hiszen nem szerepel a jegyzékekben. Az irodalomban és az idegenforgalmi kiadványokban sem.

Valamivel később, véletlenül, egy rég látott, rég frissített, megyei, emléktáblás-emlékműves honlapot elővéve megtaláltam rajta az objektumot, de hibás évszámmal és Márvány Pál szobrászművésznek tulajdonítva. Ilyen nevű szobrász természetesen nem létezik. Kutatás előre, de hol? Semmi. Ismét az derült ki, mennyire nem tartják számon sem az emberek, sem az illetékesek az elfelejtett köztéri alkotásokat.

Végül - végre - a Mikus c. klassz album szöveges részében találtam róla említést, egy fél mondatot: 1957-ben állították fel, "szovjet katona nyújtja jobbját egy civil magyarnak" (Szíj Rezső: Mikus, Corvina, Budapest, 1977). Nagyon örültem, hogy ez legalább kiderült. De mégis, maga a jelenet, honnan volt ismerős? És ugyanebből az albumból kiderült ez is: bizony az egykori Sztálin szobor nagyméretű, körbefutó, sok alakos frízéből emelte ki az alkotó a jelenetet: az egykori domborműves frízen szinte pontos mása megvolt a két alaknak! Ugyanilyen beállításban, ruhában, oldaltáskával - a különbség mindössze a sapkalengetés helyett integetés volt. Klassz! Jó volna, ha belekerülne a Mikus-életrajzokba ez az emlékmű is. Kifejezetten jó állapotnak örvend és komoly kordokumentum, élő történelmünk része - őrizzük, őrizzétek meg eredeti állapotában!

Angol leírás, sztori

This forgotten memorial was symbolised the soviet-hungarian friendship, illustrated with the figures of a soviet soldier and a hungarian civies.