Laczák Géza ötvös iparművész. „Térplasztikai látásmódja végigkíséri tevékenységét. A 80-as évektől több murális alkotást készít, de a hagyományos ötvösműfajokban is a szobrászi szemléletmód jellemzi. A 90-es évek elejétől gyűrt, szakított, égetett fémlemez anyagkísérletekkel jelentkezik, amelyekkel újszerű tárgyformálást valósít meg.”
Ez az alkotás a budapesti Szabó Ervin Könyvtár Központi Épületében, a könyvtári könyvkölcsönző pult mellett látható. Ahogy az ember belép az előtérbe, szemben a falon van. Beismerem, számomra kellett az a magyarázó leírás, mely Laczák Géza: Léptékváltások című 2014. december 5.-i akadémiai székfoglaló előadásával kapcsolatban íródott. Az, hogy a kockában a szöveg a himnusz szövege, az felismerhető. De, hogy a háromszögek mire utalnak és a kotta milyen zenének a kottája, ahhoz kell a magyarázat.
„Biztosan hosszú ideig életnagyságban szabadon lesz látható a budapesti Szabó Ervin Könyvtár Központi Épületében felállított munkája. Témája az írás kialakulásának és elterjedésének hatása emberiség fejlődésére. Központi motívuma a „rosetti" kő, amelyen három nyelven írtak le egy ókori eseményt, ennek segítségével fejtették meg a hieroglifákat. Ezt a szöveget rézlemezre vitte, és alaposan összeégette, meggyűrte, roncsolta, megelőlegezve számára egy későbbi szomorú sorsot. A közepébe forgatható rozsdamentes acél kockát helyezett. Kifelé mutató oldalaira Kölcsei „Himnusz"-ának kéziratát, Bartók „Cantata Profana" kottáját, és Bólyai Farkas „Kerületi és középponti szögek tétele" geometrikus ábrázolását tette, amely része a Bólyaiak korukat megelőző matematikai eredményeinek. Laczák Géza ezzel a mondattal fejezte be előadását:„Az üzenet: az emberi kultúra a tudomány segítségével túlélheti a kozmikus változásokat"

---