A Tószegen felállított második Kossuth-szobor a 14. volt a köztéren felállított Kossuth-szobrok sorrendjében. Az ünnepélyes avatásról a Vasárnapi Újság 46. évfolyamának 1899. április 9-én megjelent 15. számában olvashatunk tudósítást:
„KOSSUTH TÓSZEGI SZOBRA
A pest megyei Tószeg Község hazafias lakossága Tóth Bertalan ref. lelkész és dr. Endre János községi orvos kezdésére szobrot állíttatott a piacztéren Kossuth Lajos emlékére, melynek ünnepélyes leleplezése márczius 23-án délelőtt ment végbe a község és környéke lakosságának élénk részvéte mellett.
A leleplezés ünnepére többek társaságában Kossuth Ferencz orsz. képviselő is megjelent, sőt már Szolnokon nagyobb küldöttség üdvözölte. A vendégek innen hosszú kocsisorban indultak az ünnepély színhelyére, s Tószeg községbe, melynek határában Péter Sándor tanító vezetése alatt ötven tagú lovas-banderium fogadta az érkezőket. A község végén „Isten hozott” feliratú diadalkapu volt állítva.
A leleplezés délelőtt 11 órakor nagy hóviharban vette kezdetét. Először a czeglédi dalárda elénekelte a Hymnuszt, azután Tóth Bertalan ref. lelkész, a szobor-bizottság elnöke mondott lelkes alkalmi beszédet. A beszéd alatt lehullott a lepel a szoborról. Ezután Sassi Mihály községi bíró néhány szóval átvette a szobrot a község gondozásába. Erre Kossuth Ferencz lépett az emelvényre és lelkes éljenzés között köszönte meg a tószegiek hazafias kegyeletét. Kossuth Ferencz beszéde után Marlosy Rózsika és Rimóczy Rózsika a tószegi nők nevében díszes koszorút helyeztek a szobor talapzatára. A kegyeletes ünnepélyt közebéd követte. A tószegi emlékmű magas homokkő-oszlopon álló mellszobor, mely Kossuth Lajost java férfikorában ábrázolja. A bronz-öntésű mellszobrot Somogyi Soma és fia budapesti szobrászczég készítette.”
Ez a bronzszobor azonban már régen megsemmisült, egyes források szerint még az első, más leírások szerint a második világháborúban.

---