Gvadányi József 39 évi katonai szolgálat után, 1783-ban özvegyemberként telepedett le Szakolcán. 1785-ben másodszorra is megnősült, második felesége (Szeleczky Katalin) révén jutott a birtokába az az épület, amelyet ma Gvadányi-háznak neveznek.
Gvadányi József 1801-ben, felesége 1803-ban halt meg. Előbb mindkettőjüket a szakolcai ferences templomban temették el, de hamvaik később átkerültek a Horeczky család rohói sírboltjába.
A házon lévő emléktáblát eredetileg 1887-ben állították:
"Ezen házban lakott gróf Gvadányi József magyar lovas generális és koszorús költőnk 1783-tól 1801-ig
Szül. 1728. okt. hó 16. + 1801. dec. hó 21."

A tábla valamikor az első világháború után lekerült az épületről, csak 2005-ben helyezték vissza. A "régi", csak magyar nyelvű szöveget tartalmazó tábla alá, kis kiegészítő táblát tettek, amely a feliratot szlovák nyelven is közli. (Szakolca lakossága közel száz százalékban szlovák nemzetiségű.)

A tábla háromszög alakú fölső részében a szakadt húrú líra a költészetre utal és egyben arra is, hogy aki a húrokat pengette, már nincs az élők sorában. A háttérben a kard, az ágyúcső és a tölgyfalomb a katonai dicsőség jelképe.

---