" - két szobrász alkotta: Horváth Béla (1888-1973) és Kalotay Kreipel Ottó (1870-1938). Mindkét szobrász jártas volt az I. világháborús szobrok készítésében. A fóti szobrot megfigyelve megállapíthatjuk, hogy a mintakatalógusok valamelyik típusterve alapján készült. Az egykori községháza (ma városháza) előtt álló bekötött homlokú, lehajtott fejű, elgondolkodó, búsuló tekintetű férfi nem a harcos honvédőt, hanem az úgynevezett gyászoló katonatípust testesíti meg. Bal kezében gyűrött sapkáját szorongatja, míg jobbjában egy lefelé tartott zászlót tart, mely a vereséget szimbolizálja. A magyaros ruhában megjelenő, kontraposztban álló férfit a tüzérségre utaló katonai kellékek veszik körbe (egy fatörzsre támasztott törött kerék, ágyúcső). A szobor a lakosság belső fájdalmát, veszteségét fejezi ki, s a jövő nemzedékét emlékezésre szólítja fel. A kissé neutrális jellegű alkotás a kevésbé költséges kivitelezésű szobrok köréhez tartozik, hiszen műkőből, betonból készült. A szobor talapzatán a következő sorok olvashatók: „Emeltette Fót község a hazáért hősi halált halt fiai emlékére 1914-1918“. A talapzat két oldalán márványtáblán olvasható a háborúban hősi halált halt fótiak névsora.
A szoboravatás 1924. október 12-én vasárnap 10 órakor ünnepélyes keretek között zajlott, ugyanis ekkor leplezték le a fótiak hősi halottjai tiszteletére készített emlékművet. Az avató ünnepséget három templomban istentisztelet/mise előzte meg. Ezt követően zászlókkal vonult a község lakossága a szoborhoz. A fóti római katolikus dalárda fellépése után dr. Preszly Elemér, Pest megye főispánja mondott beszédet, melyet a református dalárda követett. A Szentelt hantok című ének alatt hullott le a lepel a szoborról. Ezután dr. Thury Károly katolikus plébános, Balogh Ferenc református lelkész, Szeberényi Zoltán evangélikus lelkész áldásával és megemlékezésével folytatódott az ünnepség. Erdélyi Zoltán főjegyző a község nevében átvette a szobrot, végül P. Balogh József, a község bírója koszorút helyezett el a hősi szoborra. A bírót követte a lakosság és a környékbeliek „virágáradata”. A korabeli tudósításból kiderül, hogy az avatáson részt vett gróf Károlyi István az uradalmi tisztikarral, a vármegye képviseletében Kopa Károly, Wildner Károly tábornok, Rákospalota polgármestere, több község politikai vezetője. A Váci járásban a fóti volt az első ilyen hősi szobor, melyet elkészítettek.

Az első világháború kezdetének 100. évfordulója alkalmából 2014-ben az Önkormányzat a szobrot felújíttatta, az előtte lévő természeti környezetet parkosította, és a márványtáblát újabb nevekkel egészítette ki, immáron 92 fóti hős neve szerepel rajta." ^[1]

---