A kálvária a Magyarság Engesztelő Kápolnája (más nevei még: Kútvölgyi Szűz Mária (engesztelő) kápolna, Kútvölgyi Mária Engesztelő Kápolna) udvarán van a kőfalba beépítve. A fehér carrarai márvány stációképekkel készült kálváriát belga zarándokok ajándékozták a kápolnának. Készítője a magyar származású, Franciaországban élő Maria de Faykod. Alkotói szignója de Faykod. Az ő nevének is több változata van: Maria-Zsuzsa de Faykod, Fayköd Zsuzsa, Fayköd Mária Zsuzsa, de a 12. képen Mária Zsuzsa de Fajköd változat is látható.
A fehér stációképek legtöbbjén csak Jézus látható egyedül. Nem is egész alakja, hanem feje, arca. Mellette csak anyja, cirenei Simon, Veronika és a VIII. stáció „síró asszonyai” vannak megjelenítve.
Az alkotó az egyik forrás interjújában ezt mondja magáról: „A hatvanas–hetvenes években dolgozni kezdtem a katolikus egyháznak, többek között a kútvölgyi kápolnának készítettem szobrokat…. Nem igazán a vallás, hanem Isten keresése foglalkoztat inkább. Ez a szobraim lényege”. „Carrara kőbányáinak meglátogatása után szenvedélyévé vált a világ legkeményebb, legfennköltebb márványa – amelynek megmunkálásához tér és csönd kell”. Ezért él és dolgozik a felső-provence-i Aups közelében, ahol szabadtéri szobormúzeuma is van. Egyik fontos műve, ha nem a legnagyobb, a 2008-ban készült lourdes-i keresztút szobrai. „A modern művészet elveti a szépet, a harmóniát, én pedig pontosan ezeket keresem, de nem az esztétikait, hanem ami azon túl van: a belső szépséget. S ez nyilvánvalóan érzelmeket vált ki, ami fölemelheti a befogadót. Azt szeretném, ha a hívők nem siránkoznának Jézus szenvedésén, hanem tényként fogadnák el – mert amíg az ember nem nyílik ki a végtelen felé, addig az isteni és az emberi mindig konfliktusban lesz egymással.”
2019.02.02
A keresztutat Regőczi István készíttette Mindszenty József bíboros hercegprímás emlékére. Akkor szentelték fel, amikor Mindszenty József bíboros hamvait felravatalozták az esztergomi bazilikában. http://lista.hcbc.hu/pipermail/agora/2004-April/002934.html

---