2006-ban alakították ki a korábbi autóparkoló helyén a Szinva teraszt (építsz: Puskás Péter, kertépítész: Karmazsin Klára-Műépítész Építészeti Tervezőiroda). Ide készült a szoborcsoport, ami két év alatt olyan közkedvelté vált, mint a pozsonyi csatornamunkás, vagy a soproni polgár szobrai.

Ennek a szobornak a felállítását jó sok vita kísérte. Van belőle izelitő az interneten is, érdemes végigolvasni (a következő levélre kattintva lehet lapozni) a levelezést.

http://mail.inform.hu/pipermail/agora/2005-November/081107.html
:-)
Csak két idézet:
"Kutas László saját műveiről nyilatkozott:Fura dolog, mert ezeket a szobrocskákat a hetvenes években én magam hívtam giccsplasztikáknak, a kisplasztika elnevezés helyett. "

". Ma délután felhívtam a Képző és Iparművészeti
Lektorátust, hogy megkérdjem: hogyan vállalhatja a
Lektorátus a felelősséget egy ilyen nívótlan alkotás köztérre való
engedélyeztetéséért. Kiderült, hogy a zsűri szobrászokból állt, akik roppant
óvatosan, mondhatni diplomatikusan fogalmaztak a szakvéleményben.
Ilyenképpen: " a szobor 1:1 arányú agyagmodelljében szakmailag,
anatómiailag a szakértők nem találtak kivetnivalót,
legfeljebb ízlésbeli dolgokról lehet vitatkozni. Könnyen értelmezhető,
általános ízlésvilágot kielégítő mű ígéretét kelti" Értésemre adta, hogy ez a szöveg egy merő eufemizmus, virágnyelven
fogalmazódott. Tehát értelmezzük helyesen a szöveget: ha egy szobor
értékelésében az szerepel, hogy nincs anatómiai hibája, valamint hogy
könnyen értelmezhető és egy általános ízlésvilágot elégít ki, az azt
jelenti, hogy egy együgyű, nívótlan művel állunk szemben, de nekik, ott,
ahol felállítják, ez is jó lesz. Az idézett szöveg, ha dicséretnek értjük,
kb. olyan, mintha egy író, vagy költő művét úgy dicsérnék, hogy a szerző
ismerve a magyar nyelv szabályait, azokat helyesen használja, vagy például
egy autóversenyzőt oly módon, hogy ismeri a kormánykerék funkcióját és az
alatta elhelyezkedő pedálokat, ezeket egyszerre tudja kezelni. "