A Place Béla Bartók közelében egy dús koronájú fa alatt kövezett alapra helyezett alacsony betontalapzaton áll a genfi magyar közösség adománya. Beck András az általa annyira csodált zeneszerző tiszteletére készítette születésének századik évfordulóján a Figure Symbolique de l'Oratorio "Cantata Profana" de Béla Bartók című szobrát. Bartók az 1920-30-as években Ernest Ansermet neves genfi karmesterrel és a híres Orchestre de la Suisse Romande-al dolgozott.
A rozsdamentes acél csillogó felületén torzított formában tükröződik az utcakép. A közeli tábla dátumot nem jelöl, a szobor alulsó részén talán a szignó látszik, de annyira halványan, hogy észre se venni.
A másik három Bartók-kút New Yorkban (1984), Párizsban és Székesfehérváron van (ld. a két csatolt műlapot).
Szabó Júlia a székesfehérvári Beck András emlékkiállítás alkalmából így ír róla:
"A kubista szobrászat hagyományait követő mű egymás mellé rendelt, egymásra rétegezett elemekből áll, melyek egymáshoz szorosan simuló, valamire közösen figyelő embercsoportra emlékeztetnek, vagy igen sűrű erdőre, vagy szerves lények emlékét őrző ásványok képződményére. Az egyik szétnyíló forma síkján szarvas körvonalai látszanak, csak sejthetjük, hogy előre-hajló feje forrást keres. [...] A szoborcsoport matematikai-zenei asszociációkat is keltő kompozíciója felidézi Bartók életművének emelkedett szigorát, organikus festői részletei, természeti formákra emlékeztető körvonalai pedig megkísérlik visszaadni az életmód univerzális humánumát." ^[4]

---