Az épületet Padányi Gulyás Jenő tervezte.
Az Ipar, a Kereskedelem, a Mezőgazdaság és a Szorgalom jelképei a szobrok. Gregersenné Lux Alice szobrásznő az utóbbi két szoborért aranyérmet kapott a milánói szobrászbiennálén.
A szobrok 1937 és 1939 között készültek.
Az alkotóról: http://artportal.hu/lexikon/muveszek/lux-alice-g

Az épület mindig is valamilyen banképület volt. Sajnos a szobroknak úgy tűnik, nincsen gazdája, mert nagyon elhanyagoltnak hatnak. Sürgős felújításuk igencsak szükségessé vált, mert már a műveket tartó konzolok is tönkrementek időközben.
Lux Alice '.Az épületszobrászat tehetséges művelője, plasztikái maradéktalanul illeszkednek az épület architektonikájába. Épületplasztikái főként férje, Gregersen Hugó építész alkotásait díszítik. Szobrászatát a mozdulat bája, az arányok eleganciája mellett valami nőies érzelmesség jellemzi, bár formaadása mindig architektonikus jellegű. Erőteljes emberi alakjai a klasszikus szobrászat hagyományait őrzik.'
(Részlet a Tankönyvtár Bánóczi Zsuzsa által írt szócikkéből)

A kapott aranyéremnek megvan a története: a Magyar Iparművészek Országos Egyesülete 1939-ben kiállítást rendezett a budapesti Lloyd palotában. A művész Mezőgazdaság és Szorgalom című szobrai itt ezüstérmet kaptak, viszont nevezték a műveket a milánói kiállításra, ahonnan elhozták az aranyérmet. Egyébként Brüsszelben és Párizsban is több díjat kaptak ezek a szobrok.
A szobrok egyenként körülbelül 4 hónap alatt nyerték el végleges formájukat, és 12.000 pengőt kapott érte a művész.
1940-ben helyezték el a szobrokat a kőkonzolokon, a leleplezésen az alkotó is jelen volt.
Az építés évszáma -1938- az épület fölött ma is meglévő bronzkoszorú közepén is olvasható.
Az adatok és a történet a Debrecen újság egyik cikkéből származnak.