Birján északról dél felé, hosszan húzódó főutcájának déli végén van a Világháborús-emlékmű.

Az emlékművet 1922-ben állították, akkor még csak az I. Világháborúban elesett helyi lakosok emlékére. Ezt, alapként felhasználva: 1989-ben kerültek rá a II. Világháborús áldozatok nevei.

A kőobeliszk négy kőhasábon áll, amelyek alul szélesebb, felfelé egyre keskenyebb alapként szolgálnak. A legfelső, karcsú hasáb csúcsosan végződik.

Az északi fele az I. Világháború emlékezetére szolgál. Legfelülre függőlegesen álló kard van vésve, melyet kétoldalt virágszálak öveznek. Alatta felirat:

ELESETT HŐSÖK
EMLÉKÉRE 1914-/18.
28 helyi lakos neve és haláluk évszáma.
ÁLLÍTTATTA BIRJÁN KÖZSÉG 1922.

Alatta egy pajzs alakú bronztábla van a kőre erősítve. A dombormű központi alakja egy katona. Még áll, de bal kezét szívére szorítva éppen hátrahanyatlik, jobb kezéből már kihullott puskája földre esett, a sisakjával együtt. Az alaktól balra és jobbra felirat van:

AZ NEM LEHET HOGY ANNYI SZÍV
HIÁBA ONTA VÉRT
S KESERVBEN ANNYI HŰ KEBEL
SZAKADT MEG A HONÉRT

[Ezek Vörösmarty Mihály Szózat című versének sorai 1836-ból.]
A hősként eleső alak körül csatajelenetek zajlanak. Balra lovasroham, jobbra szuronyroham, és legalul már sisakok hevernek a földön.
Legfelül Magyarország koronás címerét tartja a levegőben két szárnyas angyal. Azonban, különleges módon a két angyal lábbal felfelé és fejjel lefelé van. Ám nem bukott angyalok ők, hanem egyik kezükkel éppen elérik az elesett katonát és láthatóan igyekeznek a magasba emelni testét.

A pajzs alakú bronztáblát más baranyai falvak I. Világháborús emlékművein pontosan ugyanilyen méretben és kivitelben megtaláltam. Mind ugyanezt ábrázolták. Nyilván egyszerre tervezett, megalkotott és legyártott elemről van, amelyet egyes települések egyedi megrendelésére helyeztek el az emlékművekre. A bronz domborműveken az alkotó neve nincs feltüntetve, de más források (főként a Köztérkép "Hősi Emlék. Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri, valamint közösségi hősi emlékeinek adatbázisa") megadja, hogy ezek Manno Miltiadesz alkotásai.

Manno Miltiadesz (vagy Miltiades) 1879-től 1935-ig élt. Érdekes életéről a Wikipédiában is olvashatunk.

A domborműveken évszám sincs. Viszont a fenti forrásban - már ahol van konkrét évszám - sok az 1922-es felállítás (Birján, Bogád, Diósviszló, Dunaszekcső, Egerág, Hásságy, Kékesd, Kisdobsza, Kiskassa, Kistamási, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Majs, Nagykozár, Nagynyárád, Okorág, Szemely) található. Igaz vannak 1923-as (Babarc, Bezedek, Botykapeterd (Botyka), Bükkösd, Bükkösd (Megyefa), Dencsháza, Fazekasboda, Ivándárda, Kétújfalu (Magyarújfalu), Kétújfalu (Nemesújfalu), Magyarbóly, Nagydobsza, Olasz, Olasz (Hidor), Pécs (Málom), Pécs (Mecsekszabolcs), Pécs (Somogy), Sósvertike, Sumony, Szaporca, Szebény), vagy 1924-es (Márok, Nagyharsány, Pécs (Rácváros), Szilágy), sőt 1927-es (Nagyváty) emlékműállítások is.
Mindezek alapján Manno Miltiadesz baranyai pajzs alakú domborművei mind 1922-ben készülhettek, és vagy abban az évben, vagy a rákövetkező években lettek avatásra készek az ezt hordozó emlékművek.

A pajzs alakú bronz dombormű felső éle 33 cm széles, az alsó csúcsától a tetejéig 36 cm a magassága.

Birjánban, az emlékmű túlsó oldalán felül a felirat:
II. VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAI
11 helyi lakos neve.
ÉMLÉKÜKET MEGÖRÖKÍTETTE
BIRJÁN LAKOSSÁGA 1989.

A bírjáni emlékmű különlegessége, hogy a körülötte térkővel leburkolt térségre fehér kőhasábokat tettek 2014-ben. Úgy néznek ki, mint az út menti kilométerkövek, csak kisebbek. A hasábok mind a négy oldalára az első világháborús nevezetes eseményeinek, csatáinak, ütközeteinek megnevezését és időpontját vésték.

---