Kékkút a Káli-medence egyik kis települése. Északkeleti szélén van a neves ásványvízforrás és az ásványvízgyár. A gyártelep területére nem juthat be idegen. Viszont az ásványvizes forrás közterületen áll, kívül a gyárkerítésen, attól északra. Így bárki ihat, vagy vihet a forrás vizéből.

A forrás körül kövekből épített lépcsőzések vannak és hengeres kőfalazat a forrás foglalata is. Ennek tetején áll a szoborcsoport. Ezek mögött egy oszlopos és nyeregtetős kis építmény van, melynek különösebb funkciója nincs: csak észrevehetővé teszi, kiemeli, díszíti a forrást. Az utca felé néző homlokzatának timpanonjában ez a felirat van: ANNO 1907 Theodora.

Az itteni víz történetéről: "A Kékkúton talált ásványvizet először „Kékkúti Anna-forrás víz” néven kezdték el palackozni, a palackozás előtt csak a helyi lakosság fogyasztotta az ásványvizet. A forrás első tulajdonosa Lang Mayer és Fia cég volt, akik bérbe véve a forrást, palackozót építettek rá és 1907-től megkezdték a forgalmazást.1909-től már új tulajdonosa volt a cégnek Tolnay Lajos személyében, aki meghagyta az „Anna ásványvíz” nevet. Újsághirdetést és plakátot is készített az üzlet fellendítése érdekében. Az egyre inkább kedvelt kékkúti vizet az 1912. évi párizsi és londoni egészségügyi kiállításon aranyéremmel jutalmazták. Az ásványvíz palackozója 1921-ben Tokaji József lett aki, Emszt Kálmán főgeológus-vegyésszel elemzést végeztetett. Ő volt az, aki először Theodora néven illette az ásványvizet." - vagyis a kis építményen látható 1907-es évszám az ásványvíz gyári palackozásának megkezdését hirdeti.

A forrás felett álló szoborcsoportot egy vízszintes korongra telepítették. Ennek közepén egy henger alakú pillér van, amelyből négy nyíláson négy irányban (kőből kialakított) víznyalábok ömlenek ki. A pillér tetején két gyermek szobra van, amint önfeledten pancsolnak. Mivel a gyermekeken nincs ruházat: jól láthatóan fiúkról van szó. Egyik fiú áll, a másik guggol. Mindkettőjük jobb kezében egy kagylóhéj van, amelynek homorú oldalával mintha játékosan vizet lapátolnának.

Szobor-kereső és szobor-dokumentáló ténykedésemkor nekem az jelenti a legfőbb problémát, hogy az alkotások nagy részén nincs feltüntetve annak megnevezése,. Így sokszor úgy kell kinyomozni, vagy jobb híján kitalálni valamilyen nevet. Itt Kékkúton sincs a szobrokon alkotói név vagy szignó, nincs évszám és a címe sincs odaírva. Képzeletemből kifolyólag ilyesféle címeket adtam: "Kékkúti fiúcskák", "Ásványvizes gyermekek", "Pancsoló fiúk", "Meztelen fiúk kagylóhéjjal".

Ezért írtam egy levelet a gyárnak és felvilágosítást kértem, hogy ki alkotta a szobrokat és mikor készült, mikor állították fel és legfőképpen: mi az alkotás neve? A Kékkúti Ásványvíz ZRT. Fogyasztói szolgálata nevében Szabó Emese 2016. október 18-án adott tájékoztatást. Ennek lényege, hogy az alkotás az ásványvizes üvegekre kerülő címkék grafikáját jeleníti meg szoborszerűen. "Pontos időpont nincs mikortól datálható a logó. Felkérték Réczey Miklós építészmérnököt az ásványvíz címkéjének és számolócédulájának grafikai tervezésére. A címke közepén a tulajdonképpeni grafika egy csobogó kutat ábrázol körmedencében több vízköpővel, ezekből fehéren csillogó és pezsgő víz zuhan alá. A kúton két alak, az egyik egy üvegszerű edényből vizet önt, a másik pedig kínálja a vizet."

Így a forrás feletti két fiú szobrai megfelelnek a gyár és ásványvíz legelső (a Réczey Miklós által 1925 körül tervezett) címkék alakjainak. A gyár szerint: "a kúthoz tartozó szobor a 2000-es évek vége felé készült". Alkotójának nevét nem közölte.

Innen indul, és ide érkezik vissza "Theodóra Tanösvény", amelyet 2004 júliusában épített ki a Kékkúti Ásványvíz Zrt. Talán ekkoriak lehetnek a szobrok.

A lényeg, hogy megtudtam, mit is ábrázol a szoborcsoport. "A kékkúti ásványvíz logója"; A kékkúti ásványvíz emblémája"; "A kékkúti ásványvíz címkéje és számolócédulája"; "A kékkúti ásványvíz fiúcskái" - ezt az utóbbit választottam.

Az alkotás földrajzi koordinátái: 46.854711, 17.567262. Keszthelyi Sándor fényképei 2016. augusztus 23-án készültek.

---