Az emlékművet az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából állították.

Az emlékmű talapzatán a következő írás olvasható:

KÉSZÜLT AZ "1956-OS EMLÉKBIZOTTSÁG" TÁMOGATÁSÁVAL A "MAGYAR SZABADSÁG ÉVE" PROGRAM KERETÉBEN

"MAGYARORSZÁG NÉPE ELÉG VÉRREL ADÓZOTT, HOGY MEGMUTASSA A VILÁGNAK A SZABADSÁGHOZ ÉS IGAZSÁGHOZ VALÓ RAGASZKODÁSÁT"
BIBÓ ISTVÁN 1956. NOVEMBER 4.

"Az emlékhely egy olyan szimbólumot jelenít meg, ami többféleképpen is értelmezhető, de mindenki számára érthető jelként áll, meditálásra, gondolkodásra késztet. Ez a „formába öntött" szimbólum: egy KAPU. Egy rusztikus formákból épített, kérdéseket sugalló, de egyben nyomasztó hangulatot is teremtő „átjáró".

A kapu átjárás két állapot, két világ között, ismert és ismeretlen között, megtestesíti a váltást, változást, a kapun át nyílik út a megvilágosodásra. Életünk során kapukon át vezet az Út a szellemi, érzelmi, fizikai változásokhoz, és bizonyos értelemben a szabadsághoz is egy szimbolikus kapun át jutunk.

A kapu motívum kő „gerendákon" van elhelyezve, ezek a gerendák kissé ziláltan, nem rendezetten vannak összeépítve, némelyik törötten áll ki az építményből - utalva arra, hogy a forradalom elbukott ugyan, de alapjaiban rendítette meg a kelet-európai szocialista államrendet, válságba juttatta a szocialista eszmét és pártideológiát - a „fundamentum szét töredezett".

A „gerenda"-szerű lépcsőn álló bronz női alak emlékeztető a történtekre és egyben kérdés-feltevés: mit hoz az a jövő, amelyet a kapun átlépve érhetünk el."

---