Az alkotást a gyulai Népkertben (ma Göndöcs-kert) állították fel a Békés megye felszabadulásának harminckettedik évfordulójának alkalmából, 1976-ban. A mészkő talapzaton álló szabadságot szimbolizáló vörösréz lebegő női alak egyik kezében kardot, a másikban az új eletet jelképező rügyező faágat tart. A szabadság géniuszát jelképező szobrot Várady Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész készítette.

A rendszerváltás után lebontásra került az alkotás, és a városgazdálkodás telephelyére került. 2004-ben a telephelyről ellopták. ^[1]

Felirat:
1945

"Koszorúzás! ünnepségek
Szabadság-szobor avatás Gyulán
Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet

...Tegnap, október 6-án megyeszerte ünnepségeken koszorút helyeztek el a felszabadulási emlékművekre, virágot a magyar jövendőért is meghalt szovjet hősök sírjára. Ezzel életünk fordulatának kivívóit köszöntötte a hála, az emlékezés.
Megyénkben a központi ünnepségei október 6-án Gyulán rendezte meg az MSZMP városi bizottsága, a Hazafias Népfront és a városi tanács. Délután 3 órakor a felszabadulási emlékmű koszorúzásával vette kezdetét az ünnepségsorozat. Egy óra múlva a Népkertben avatták fel Várady Sándor alkotását, a Szabadság-szobrot. Avatóbeszédet mondott Frank Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára.
Avatóbeszédének további részében a műről és alkotójáról szólt:
A szabadság érzése az elmúlt 32 esztendőben sok művészt ihletett alkotásra, közöttük Váradi Sándor szobrászművészt is. Ez a kiváló, Munkácsy-díjas szobrászművész több, köztéri szobor alkotásával is — amelyek Eger, Ózd, Debrecen, Veszprém városok ékességei — kiérdemelte a közönség, a szakma tiszteletét.
Annak a szobornak alkotásával, amelyet a 32. évforduló alkalmából Gyula városnak készített, öregbíti emberi-művészi jó hírnevét. Rézdomborítású szobra — amely a szabadság géniusza, hatalmas pallósával ellen állhatatlanul tör a zsarnokság ellen, s virágzó faággal a kezében szimbolizálja a szabadság és a béke együvé tartozását —, olyan nagyszerű alkotása a művésznek, amelyre méltán lehet büszke nemcsak a szobor alkotója, hanem Gyula város lakossága is.
A nagy tetszéssel fogadott beszédét a következő szavakkal fejezte be:
Most, amikor megköszönöm Váradi Sándor művésznek azt, hogy Gyulán elhelyezett alkotásával gazdagította a város, a megye képzőművészeti kincsestárát, egyúttal azt kívánom, hogy e Szabadság-szobor örökké emlékeztesse a város népét azokra, akiknek szabadságát, létét, köszönheti. Hirdesse e szobor Gyula lakosságának küzdelmes múltját, szabadságának születését, élniakarását és még ragyogóbb jövőjét.
A beszéd befejezése után Frank Ferenc leleplezte Várady Sándor gyönyörű alkotását, a Szabadság-szobrot. Az ünnepségen a Békés megyei Jókai Szín ház művészei verseket szavaltak. Majd a megye, és a város politikai, társadalmi szervei virágkosarat helyeztek el a szobor talapzatán áll. Kedves jelenet következett ezután, amikor is a város óvodásai és kispajtásai virág csokrokkal rakták körül a szobrot. Az ünnepség az Internacionáléval ért véget." ^[2]

---