Bogád Kisboldogasszony római katolikus temploma barokk stílusban épült 1754-ben. A kiemelkedésen álló műemléktemplomot nagy park veszi körül.

A templomtól keletre áll a világháborúk emlékműve. Az alaplapok lépcsősen szűkülnek, ezen egy olyan kőhasáb van, amely timpanonban végződik. Ez egy keskenyebb oszlopban folytatódik, amely jó magasan lekerekítve ér véget.

Az egész kőépítmény közvetlenül az I. világháború után, 1922-ben készült. Akkor még a települést Püspökbogádnak nevezték. A nyugati, azaz a templom felőli oldalán a kis timpanonban ezt olvashatjuk:

Állíttatta:
PÜSPÖKBOGÁD KÖZSÉG
1922.
Elesett hőseinek.
alatta 11 helyi név van.
Különleges, hogy a 11 név egyike (Kiss János) kiemelve, középre helyezve van, ráadásul a fényképe is ott van egy kis elliptikus keretben.

A feliratozás alatt kőből faragott dombormű van: egy babérkoszorú és benne egy pálmaág.

Az oszlop tetején is van egy kő domborműves rész. Ott egy bőségszaru tekeredik, melyet egy kis angyal tart a levegőben.

Az angyalka alatt és a timpanon felett egy pajzs alakú bronztábla van a kőre erősítve. A dombormű központi alakja egy katona. Még áll, de bal kezét szívére szorítva éppen hátrahanyatlik, jobb kezéből már kihullott puskája földre esett, a sisakjával együtt. Az alaktól balra és jobbra felirat van:

AZ NEM LEHET HOGY ANNYI SZÍV
HIÁBA ONTA VÉRT
S KESERVBEN ANNYI HŰ KEBEL
SZAKADT MEG A HONÉRT

[Ezek Vörösmarty Mihály Szózat című versének sorai 1836-ból.]
A hősként eleső alak körül csatajelenetek zajlanak. Balra lovasroham, jobbra szuronyroham, és legalul már sisakok hevernek a földön.
Legfelül Magyarország koronás címerét tartja a levegőben két szárnyas angyal. Azonban, különleges módon a két angyal lábbal felfelé és fejjel lefelé van. Ám nem bukott angyalok ők, hanem egyik kezükkel éppen elérik az elesett katonát és láthatóan igyekeznek a magasba emelni testét.

A pajzs alakú bronztáblát más baranyai falvak I. világháborús emlékművein pontosan ugyanilyen méretben és kivitelben megtaláltam. Mind ugyanezt ábrázolták. Nyilván egyszerre tervezett, megalkotott és legyártott elemről van, amelyet egyes települések egyedi megrendelésére helyeztek el az emlékművekre. A bronz domborműveken az alkotó neve nincs feltüntetve, de más források (főként a Köztérkép "Hősi Emlék. Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri, valamint közösségi hősi emlékeinek adatbázisa") megadja, hogy ezek Manno Miltiadesz alkotásai.

Manno Miltiadesz (vagy Miltiades) 1879-től 1935-ig élt. Érdekes életéről a Wikipédiában is olvashatunk.

A domborműveken évszám sincs. Viszont a fenti forrásban - már ahol van konkrét évszám - sok az 1922-es felállítás (Birján, Bogád, Diósviszló, Dunaszekcső, Egerág, Hásságy, Kékesd, Kisdobsza, Kiskassa, Kistamási, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Majs, Nagykozár, Nagynyárád, Okorág, Szemely) található. Igaz vannak 1923-as (Babarc, Bezedek, Botykapeterd (Botyka), Bükkösd, Bükkösd (Megyefa), Dencsháza, Fazekasboda, Ivándárda, Kétújfalu (Magyarújfalu), Kétújfalu (Nemesújfalu), Magyarbóly, Nagydobsza, Olasz, Olasz (Hidor), Pécs (Málom), Pécs (Mecsekszabolcs), Pécs (Somogy), Sósvertike, Sumony, Szaporca, Szebény), vagy 1924-es (Márok, Nagyharsány, Pécs (Rácváros), Szilágy), sőt 1927-es (Nagyváty) emlékműállítások is.
Mindezek alapján Manno Miltiadesz baranyai pajzs alakú domborművei mind 1922-ben készülhettek, és vagy abban az évben, vagy a rákövetkező években lettek avatásra készek az ezt hordozó emlékművek.

A pajzs alakú bronz dombormű felső éle 33 cm széles, az alsó csúcsától a tetejéig 36 cm a magassága.

Az ellentétes oldalon egy háromszög alakú fekete kőtáblán ez áll:
PÜSPÖKBOGÁD
KÖZSÉG
II. VILÁGHÁBORÚS
ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE
alatta egy bronz pálmaág van és az alatt egy téglalap alakú fekete kőtáblára vésve: 13 áldozat neve.

Az emlékmű földrajzi koordinátái: 46.088555, 18.323822. Keszthelyi Sándor fényképei 2016. október 5-én készültek. Az emlékmű körül és felett nagy fák lombjai vannak, így még napsütésben is félhomály uralkodik itt.

---