Az obeliszk története visszafelé gombolyítva:
2016. október 28-án, egy szép napsütéses őszi napon felkerestem Ópusztaszeren Nemzeti Történeti Emlékparkot. Látogatásom fő célja Feszty-körkép (x-edik) megtekintése mellett a vereckei millenniumi emlékmű felkeresése volt. Az obeliszket a Nomád park szélén találtam meg, a kun őseink emlékére állított emberpár közelében, száz lépésnyire az 1896-ban felállított Árpád-emlékműtől, és 15 km-re az egykori Nagy-Magyarország középpontjától. A négy méter magas kőoszlop történetéről egy hónappal ezelőtt Kárpátalján hallottam egy idegenvezetőtől, amikor a Vereckei-hágónál jártunk, ott mesélték, hogy a valaha felállított oszlopot most Ópusztaszeren lehet megtalálni. Az emlékmű mellett elhelyezett kőtáblán olvasható a beszédes kövek kalandos története. Mostani felújított formájában 2015. október 3-án avatták fel (x-edik alkalommal). A restaurálást és a hiányzó részek hiteles másolatának pótlását Matl Péter és Matl Árpád munkácsi szobrászművészek végezték. Az emlékkő darabjai 2014-ben az ukrán-magyar barátság jegyében a galíciai Tuholka és a magyarországi Fényeslitke község lakóinak és elöljáróinak a segítségével kerültek Magyarországra. Tuholka faluban 1993-as politikai változások idején egy kereszttel látták el a felső obeliszk alakú rész. http://www.muemlekem.hu/hatareset/Vereckei-millenniumi-emlekm%C5%B1-maradvanyai-Tuholka-1953 Itt az 1960-as évek óta a Nagy Honvédő Háborúban elesett falubeli 7 szovjet katonaáldozat emlékére állott ez a kőoszlop. Az egykori határkőnek az alsó, hasábszerű részét pedig, mint árulkodó elemet, a falu patakjának a partján elrejtették. 1959-ben Kárpátalja és Lemberg megye határán állott a tábla nélküli emlékkő. A táblákat 1944-ben szerelték le, a szovjet csapatok előrenyomulásának, idején, és biztonságos helyen elrejtették, azóta sem került elő. Ezek a táblák az 1939-es felújításkor kerültek fel, július 25-én volt egy ünnepélyes felavatás, Csehszlovákia felbomlása után, amikor Kárpátalja Magyarországhoz tartozott, és a határkő az ezeréves magyar-lengyel határátkelőt jelképezte. Ezt megelőzően 1919-ben a táblákat leverték, mert akkor Csehszlovákia és Lengyelország határa húzódott a Vereckei-hágónál. Az emlékmű ma látható díszes bronztáblákkal ellátott formáját 1896-ban nyerte el először, a július 20-án megtartott millenniumi ünnepségek tiszteletére. http://images3-hu.gs-static.com/products/4096x4096/2015/08/02/55be19fc60869-alsoverecke-magyar-orosz-hatar.jpg
Erdély Sándor igazságügyi miniszter avatta fel Drawek Ede szobrászművész Bereg vármegye felkérésére készült alkotását, a négy méter magas, alul hasáb alakú, felül gúlaszerű gránit obeliszket. Az alsó részen négy márványtáblát helyeztek el, amelyeken Kóródi Sándor verse mellett az emlékmű felállításnak körülményeit írták le. A felső részre egy ősi jelkép, az ötágú csillag került. A Beszkidek és a Máramarosi havasok közötti 841 m tengerszint feletti magasságban húzódó Vereckei-hágónál először 1881 szeptemberében állítottak fel egy négy méter magas kőoszlopot a honfoglalás emlékére Pum József megyei királyi főmérnök és Buzáth Károly járási főszolgabíró közreműködésével. A magyar−lengyel határon álló obeliszken a munkácsi vasgyárban öntött elliptikus formájú vastáblát helyeztek el, amelyre Kóródi Sándor beregszászi ügyész, költő versét vésték:
„Honfi e bércormon,
szíved hevesebb dobogása jelzi,
hogy ősi honod drága határa ez itt.
Itt hangzott egykoron riadó csatakürtje Lehelnek.
Nagy Rákóczink itt hullata búcsú könnyűt
Szent kegyelet tüze gyúl itt minden csipkebokorba
Oldozd meg saruid: Szent hely ez itt, ahol állsz.”

---