A templom története az 1980-as évekre (ez a lakótelep felépülésének időszaka) nyúlik vissza. A szokásostól eltérő újításairól, közszerepléseiről ismert "László atya' (Lipp László, 1948– 2009) 1990-től Budapest-Gazdagrét szervező lelkésze álmodta meg, hogy épüljön templom az újonnan kialakult városrész hívői részére. Az alapkőletétel 1990-ben volt, az építkezés ugyancsak elhúzódott. 1994-ben kezdődött meg a tényleges építkezés, 2002-től – miután Paskai László megáldotta – a közösség használatba is vette. Mégis csak most jött létre az az épületegyüttes, amit Laci atya megálmodott: "..amelyben a szakrális funkció mellett kulturális, közösségi terek is helyet kapnak."

A mozaik keletkezésének körülményei lényegében az első kapcsolt lapon olvasható. A templom kiadványa ismerteti a templomtérben található műalkotásokat és az egyes képek értelmezését (szerk. Imre Kálmán; megjelent 2016-ban).

Az oltár mögötti mozaik-sor bal oldali képe azt a Dániel könyvéből származó jelentet ábrázolja, amikor Nebukadnezár király a kemencébe veti a három ifjút. akiket az Úr angyala ment meg a lángoktól.
Természetesen az ábrázolás számtalan részlete hordoz üzenetet. Így a három ifjú ruházata is. Az első ifjú ruházata, palástja piros, ami a szenvedésre, a szenvedő Krisztusra utal. A második ifjú ágyékkötőt visel, ami a keresztre feszített Krisztust, a jobb oldali ifjú fehér és arany öltözete a feltámadt Krisztust idézi. Mindez a húsvéti "háromnap" történetéhez kapcsolódik.
Sötét szürke és fekete mozaikkövek utalnak arra, hogy Krisztus "belépett a rosszba", felajánlva önmagát, míg a másik ajtón távozott.

A teljes történet, Dániel könyve 3. fejezet: http://szentiras.hu/SZIT/D%C3%A1n3

A mozaik-kép feldolgozásához természetesen nem kezdtem volna hozzá, ha – egyéb, bár némileg kapcsolódó kérdés kapcsán – nem jön szóba, ill. nem bírnám Ocsovai András hozzájárulását, hiszen ő kezdte el a templom alkotásainak feltöltését. E-nélkül eszembe nem jutna egy nyilvánvaló sorozatot megszakítani.

---