A kép a főrendiházi ülésteremben a pulpitus bal oldalán látható. Két másik neve „haljunk meg királyunkért, Mária Teréziáért!” és „életüket és vérüket”.
A főrendiház üléstermének díszítésére először Munkácsi Mihály kapott megbízást Árpád honfoglalása témával, amit Párizsban készített el. Azonban „a Parlamentet tervező Steindl Imre nem találta megfelelőnek a művet az általa elképzelt belsőépítészeti megoldásokhoz. A megrendelő végül úgy döntött, hogy a festményt mégsem helyezi el a Parlament felsőházi üléstermében. A festő tiltakozásai hiábavalóak voltak.”
A főrendiházi ülésterem díszítésére ezért falképpályázatot írtak ki, melyet 1898-ban Jantyik Mátyás nyert meg két képével: II. Endre meghirdeti az aranybullát és a Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésen. A történészek csak azt kérték tőle, hogy „ vegyítse a festő az alsó- és felsőházi képviselők kosztümjét, mivel a XVIII. században az egyik csoport magyaros, a másik németes ruhában járt. Számon kérték még a portréhűséget, hivatkozva az Országos Képtárban, illetve az Ernst gyűjteményben látható hiteles arcképekre, rézmetszetekre (a Pálffyakról, Batthyányakról stb.).”
A képek 1901-ben elkészültek.
„Jantyik Mátyás képei is az egykori, a képviselőházéhoz hasonló aggályossággal kiszámított politikai tartalmat őrzik: itt a magyar örökség önálló témakörét az ellenállási záradékot is tartalmazó Aranybulla kihirdetéséről készített kompozíció hordozza, míg a Habsburgokhoz lojális történeti szálat a fiatal Mária Terézia trónját megoltalmazó katonai segély megajánlása képviseli.”

„A gyászruhás királynő szavára föllelkesülő magyarság lovagiassága mily előkelő páthoszszal van megörökítve. Nincs ezeken a képeken semmi tendencia, hogy úgy mondjuk, aláhúzva, nem kiabál bennök a "magyar virtus" s mégis alig jut eszünkbe újabb magyar festmény, amely történelmünk szellemét tisztábban és nemesebb lendülettel illusztrálná. Lotz Károly, a nagy mester, őszinte örömmel juttatta a nevéről nevezett jutalomdíjat 1902-ben Jantyik Mátyásnak.”
A legenda szerint Mária Terézia 1741. szeptember 11-én fekete gyászruhában újszülött gyermekével jelent meg a pozsonyi országgyűlésen és segítséget kérő beszéde után a magyar rendek felajánlották „életüket és vérüket: Vitam et sanguinem pro rege nostro!”. Ezt a jelenetet ábrázolja a falfestmény.
Mária Terézia nőági örökösödés révén lett Habsburg uralkodó, de uralkodása ellen örökösödési háború indult. Trónjának megvédéséhez kérte a magyar rendek segítségét.

---