Cserkút központjában, a középkori templomtól keletre egy tér van, az Alkotmány utca, Rákóczi Ferenc utca, Zrínyi Miklós utca és Petőfi Sándor utca találkozásánál. A téren egy "I. és II. világháborúban elesettek emlékére" emelt emlékmű, egy Millenniumi-emlékmű és egy 1956-os emlékmű van.

A világháborús emlékművet eredetileg az I. világháborúban elesettek emlékére emelték.

Három kőlépcsőn három kőhasáb van itt, felfelé egyre keskenyebben és karcsúbban. Legfelül egy turul szobra van. A madár kiterjesztett szárnyú és karmai között egy kardot tart. A turul szobra pirogránit anyagú.

Alatta, a kőhasáb déli oldalán ez a felirat van:
A
VILÁGHÁBORÚBAN
HŐSI HALÁLT HALTAK
EMLÉKÉRE
EMELTETTE
CSERKÚT
KÖZSÉG
HÁLÁS KÖZÖNSÉGE

A szöveg közé, a "Cserkút" szó fölé egy pajzs alakú bronztábla van a kőre erősítve. A dombormű központi alakja egy katona. Még áll, de bal kezét szívére szorítva éppen hátrahanyatlik, jobb kezéből már kihullott puskája földre esett, a sisakjával együtt. Az alaktól balra és jobbra felirat van:

AZ NEM LEHET HOGY ANNYI SZÍV
HIÁBA ONTA VÉRT
S KESERVBEN ANNYI HŰ KEBEL
SZAKADT MEG A HONÉRT

[Ezek Vörösmarty Mihály Szózat című versének sorai 1836-ból.]
A hősként eleső alak körül csatajelenetek zajlanak. Balra lovasroham, jobbra szuronyroham, és legalul már sisakok hevernek a földön.
Legfelül Magyarország koronás címerét tartja a levegőben két szárnyas angyal. Azonban, különleges módon a két angyal lábbal felfelé és fejjel lefelé van. Ám nem bukott angyalok ők, hanem egyik kezükkel éppen elérik az elesett katonát és láthatóan igyekeznek a magasba emelni testét.

A pajzs alakú bronztáblát más baranyai falvak I. világháborús emlékművein pontosan ugyanilyen méretben és kivitelben megtaláltam. Mind ugyanezt ábrázolták. Nyilván egyszerre tervezett, megalkotott és legyártott elemről van, amelyet egyes települések egyedi megrendelésére helyeztek el az emlékművekre. A bronz domborműveken az alkotó neve nincs feltüntetve, de más források (főként a Köztérkép "Hősi Emlék. Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri, valamint közösségi hősi emlékeinek adatbázisa") megadja, hogy ezek Manno Miltiadesz alkotásai.

Manno Miltiadesz (vagy Miltiades) 1879-től 1935-ig élt. Érdekes életéről a Wikipédiában is olvashatunk.

A domborműveken évszám sincs. Viszont a fenti forrásban - már ahol van konkrét évszám - sok az 1922-es felállítás (Birján, Bogád, Diósviszló, Dunaszekcső, Egerág, Hásságy, Kékesd, Kisdobsza, Kiskassa, Kistamási, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Majs, Nagykozár, Nagynyárád, Okorág, Szemely) található. Igaz vannak 1923-as (Babarc, Bezedek, Botykapeterd (Botyka), Bükkösd, Bükkösd (Megyefa), Dencsháza, Fazekasboda, Ivándárda, Kétújfalu (Magyarújfalu), Kétújfalu (Nemesújfalu), Magyarbóly, Nagydobsza, Olasz, Olasz (Hidor), Pécs (Málom), Pécs (Mecsekszabolcs), Pécs (Somogy), Sósvertike, Sumony, Szaporca, Szebény), vagy 1924-es (Márok, Nagyharsány, Pécs (Rácváros), Szilágy), sőt 1927-es (Nagyváty) emlékműállítások is.
Mindezek alapján Manno Miltiadesz baranyai pajzs alakú domborművei mind 1922-ben készülhettek, és vagy abban az évben, vagy a rákövetkező években lettek avatásra készek az ezt hordozó emlékművek.

A pajzs alakú bronz dombormű felső éle 33 cm széles, az alsó csúcsától a tetejéig 36 cm a magassága.

A dombormű alatti kőhasábra egy fehér kőtábla van csavarokkal erősítve. Ezen sorakoznak az I. világháborúban hősi halált szenvedett cserkútiak nevei betűrendben. 10 név van itt, a haláluk évszámával együtt.

Ettől jobbra, azaz a keleti oldalra egy hasonló fehér kőtáblát csavaroztak. Rajta alul egy felirat van:
II. VILÁGHÁBORÚBAN ELESETT
HŐSÖK
Felette 8 név van, nem betűrendben sorakoznak. A haláluk évét is odavésték: 1942 és 1945 közötti évszámok ezek.

Az emlékművet korábban alacsony vaskerítés vette körül téglalap alakban. Így látható régebbi fényképeken és a 2011 decemberi Googe Utcaképen is. A kerítést nemrég elbontották és csak a tereprendezés látszik frissen, téglalap alaprajzúan.

Az alkotás földrajzi koordinátái: 46.075972, 18.135512. Keszthelyi Sándor fényképei 2016. október 22-én készültek.

---