Lothárdon egy évszázadig csak az 1902-ben épült harangtorony állt. Ehhez, a falu közösségének összefogásával, 1992-ben egy római katolikus templomot építettek. A harangtoronynak és az észak - dél hossztengelyű templomhajónak is nyugati bejáratai vannak. A templom a Petőfi utca és Kossuth utca sarkán áll. Egy "Kossuth Lajos utca 37." tábla van az északnyugati sarkán. Az északkeleti részen a fűben egy tábla hirdeti, hogy a templom körüli részt 2006. november 16-án Szent Erzsébet térnek nevezték el.

A templom északkeleti sarkától pár méterre áll az emlékmű, amelyet az I. és II. világháborúban elesettek emlékére állítottak. Egy homokkő alapzaton áll fehér mészkő oszlop. Nem túlságosan magas, így a rajta lévő feliratok és nevek szinte teljesen beborítják.

A déli oldalán van ez a felirat:
1914 - 1918-AS
VILÁGHÁBORÚBAN
ELESETT
HŐSÖK EMLÉKÉRE
alatta 33 helyi lakos neve és elhunytának évszáma sorakozik. A 34-dik áldozat neve nem fért ide, az ő neve a nyugati oldal aljára került.

Az északi oldal felirata:
A II.
VILÁGHÁBORÚBAN
ELTŰNTEK
alatta 13 áldozat neve olvasható. Különös érzés látni itt e sorok írójának, hogy a kőbe vésett nevek egyike, felülről számítva negyedik háborús áldozat: Keszthelyi Sándor, egy lothárdi névrokon.

A II. világháborús névsort 1992-ben vésték fel.

Megjegyzendő, hogy a korábban hófehér kőfelület ma szürke, sőt fekete színű, szennyezett és mohás. Így a feliratok nehezen olvashatók és fényképezhetők.

Az északi, azaz az utca felé néző oldal alján egy pajzs alakú bronztábla van a kőre erősítve. A dombormű központi alakja egy katona. Még áll, de bal kezét szívére szorítva éppen hátrahanyatlik, jobb kezéből már kihullott puskája földre esett, a sisakjával együtt. Az alaktól balra és jobbra felirat van:

AZ NEM LEHET HOGY ANNYI SZÍV
HIÁBA ONTA VÉRT
S KESERVBEN ANNYI HŰ KEBEL
SZAKADT MEG A HONÉRT

[Ezek Vörösmarty Mihály Szózat című versének sorai 1836-ból.]
A hősként eleső alak körül csatajelenetek zajlanak. Balra lovasroham, jobbra szuronyroham, és legalul már sisakok hevernek a földön.
Legfelül Magyarország koronás címerét tartja a levegőben két szárnyas angyal. Azonban, különleges módon a két angyal lábbal felfelé és fejjel lefelé van. Ám nem bukott angyalok ők, hanem egyik kezükkel éppen elérik az elesett katonát és láthatóan igyekeznek a magasba emelni testét.

A pajzs alakú bronztáblát más baranyai falvak I. világháborús emlékművein pontosan ugyanilyen méretben és kivitelben megtaláltam. Mind ugyanezt ábrázolták. Nyilván egyszerre tervezett, megalkotott és legyártott elemről van, amelyet egyes települések egyedi megrendelésére helyeztek el az emlékművekre. A bronz domborműveken az alkotó neve nincs feltüntetve, de más források (főként a Köztérkép "Hősi Emlék. Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri, valamint közösségi hősi emlékeinek adatbázisa") megadja, hogy ezek Manno Miltiadesz alkotásai.

Manno Miltiadesz (vagy Miltiades) 1879-től 1935-ig élt. Érdekes életéről a Wikipédiában is olvashatunk.

A domborműveken évszám sincs. Viszont a fenti forrásban - már ahol van konkrét évszám - sok az 1922-es felállítás (Birján, Bogád, Diósviszló, Dunaszekcső, Egerág, Hásságy, Kékesd, Kisdobsza, Kiskassa, Kistamási, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Majs, Nagykozár, Nagynyárád, Okorág, Szemely) található. Igaz vannak 1923-as (Babarc, Bezedek, Botykapeterd (Botyka), Bükkösd, Bükkösd (Megyefa), Dencsháza, Fazekasboda, Ivándárda, Kétújfalu (Magyarújfalu), Kétújfalu (Nemesújfalu), Magyarbóly, Nagydobsza, Olasz, Olasz (Hidor), Pécs (Málom), Pécs (Mecsekszabolcs), Pécs (Somogy), Sósvertike, Sumony, Szaporca, Szebény), vagy 1924-es (Márok, Nagyharsány, Pécs (Rácváros), Szilágy), sőt 1927-es (Nagyváty) emlékműállítások is.
Mindezek alapján Manno Miltiadesz baranyai pajzs alakú domborművei mind 1922-ben készülhettek, és vagy abban az évben, vagy a rákövetkező években lettek avatásra készek az ezt hordozó emlékművek.

A pajzs alakú bronz dombormű felső éle 33 cm széles, az alsó csúcsától a tetejéig 36 cm a magassága.

---