Romonya "Rózsafüzér királynője" kápolnája 1871-ben épült. Körülötte gondozott közpark van. Bejáratától jobbra, azaz keletre a világháborúk áldozatainak állítottak emléket.

Egy közös alapzaton három emlékoszlop van. Balra az I. világháborús emlékmű, jobbra a II. világháborús emlékmű, középen egy alacsonyabb kőfaragvány ezzel a felirattal: DICSŐSÉG...! 1997 Állíttatta Romonya Önkormányzata. Ezt a kiegészítést és a többi felújítását 1997. november 1-én avatták újra.

Nyilván az I. világháborús pillér a régebbi. Déli oldalán a felirata:
I. VILÁGHÁBORÚ
ÁLDOZATAI
EMLÉKÉRE
alatta 22 elhunyt neve.

A nevek sora alatt egy pajzs alakú bronztábla van a kőre erősítve. Az alkotás nagyon szépen felújított felületű és minden részlete jól látszik. A dombormű központi alakja egy katona. Még áll, de bal kezét szívére szorítva éppen hátrahanyatlik, jobb kezéből már kihullott puskája földre esett, a sisakjával együtt. Az alaktól balra és jobbra felirat van:

AZ NEM LEHET HOGY ANNYI SZÍV
HIÁBA ONTA VÉRT
S KESERVBEN ANNYI HŰ KEBEL
SZAKADT MEG A HONÉRT

[Ezek Vörösmarty Mihály Szózat című versének sorai 1836-ból.]
A hősként eleső alak körül csatajelenetek zajlanak. Balra lovasroham, jobbra szuronyroham, és legalul már sisakok hevernek a földön.
Legfelül Magyarország koronás címerét tartja a levegőben két szárnyas angyal. Azonban, különleges módon a két angyal lábbal felfelé és fejjel lefelé van. Ám nem bukott angyalok ők, hanem egyik kezükkel éppen elérik az elesett katonát és láthatóan igyekeznek a magasba emelni testét.

A pajzs alakú bronztáblát más baranyai falvak I. világháborús emlékművein pontosan ugyanilyen méretben és kivitelben megtaláltam. Mind ugyanezt ábrázolták. Nyilván egyszerre tervezett, megalkotott és legyártott elemről van, amelyet egyes települések egyedi megrendelésére helyeztek el az emlékművekre. A bronz domborműveken az alkotó neve nincs feltüntetve, de más források (főként a Köztérkép "Hősi Emlék. Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri, valamint közösségi hősi emlékeinek adatbázisa") megadja, hogy ezek Manno Miltiadesz alkotásai.

Manno Miltiadesz (vagy Miltiades) 1879-től 1935-ig élt. Érdekes életéről a Wikipédiában is olvashatunk.

A domborműveken évszám sincs. Viszont a fenti forrásban - már ahol van konkrét évszám - sok az 1922-es felállítás (Birján, Bogád, Diósviszló, Dunaszekcső, Egerág, Hásságy, Kékesd, Kisdobsza, Kiskassa, Kistamási, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Majs, Nagykozár, Nagynyárád, Okorág, Szemely) található. Igaz vannak 1923-as (Babarc, Bezedek, Botykapeterd (Botyka), Bükkösd, Bükkösd (Megyefa), Dencsháza, Fazekasboda, Ivándárda, Kétújfalu (Magyarújfalu), Kétújfalu (Nemesújfalu), Magyarbóly, Nagydobsza, Olasz, Olasz (Hidor), Pécs (Málom), Pécs (Mecsekszabolcs), Pécs (Somogy), Sósvertike, Sumony, Szaporca, Szebény), vagy 1924-es (Márok, Nagyharsány, Pécs (Rácváros), Szilágy), sőt 1927-es (Nagyváty) emlékműállítások is.
Mindezek alapján Manno Miltiadesz baranyai pajzs alakú domborművei mind 1922-ben készülhettek, és vagy abban az évben, vagy a rákövetkező években lettek avatásra készek az ezt hordozó emlékművek.

A pajzs alakú bronz dombormű felső éle 33 cm széles, az alsó csúcsától a tetejéig 36 cm a magassága.

Az alkotóra vonatkozik a következő: "Kőfaragók. Ifj. Stibi György, üzemét édesapja 1892-ben alapította, nála is tanult 1904-ig. 1922-ben önállósította magát, s azóta 3 segéddel, 3 tanulóval és 1, 2,25 lóerejű motorral dolgozik. Nevezetesebb munkái: Magyarszentiván, Kővágószőlős, Belény, Szebény, Romonya, Kisasszonyfa községek hősi emlékei." Forrás: B. Horváth Csilla: Mozaikok a pécsi kisipar történetéből az 1930-as években. In.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19. Pécs. 1974. p. 165.

A jobbra lévő pillér a II. világháborús. Felirata felül:
II. VILÁGHÁBORÚ
ÁLDOZATAI
EMLÉKÉRE
alatta 15 elhunyt neve.

Az alkotás földrajzi koordinátái: 46.087630, 18.338193. Keszthelyi Sándor fényképei 2016. október 5-én készültek.

---