Mátyás kolozsvári lovasszobrának egykor a budai királyi palota Hunyadi termében elhelyezett változatának modellje.

A Hunyadi terembe tervezett Mátyás-szobor változata elkészülésének előzményei:
"A Mátyás-szobor kicsinyített reprodukciójának gondolata már a kolozsvári leleplezés előtt felmerült: 1902. április 2-án kelt felterjesztésében Hauszmann közli: „Van szerencsénk Fadrusz János szobrászművész levelét csatolva bemutatni, melyben nevezett a Kolozsvárra készített Mátyás király lovasszobrának kis méretű mintáját a Hunyadi Mátyás terem számára felajánlja, illetőleg hajlandó e lovas szobrot 5.000 írt = 10.000 korona művészi díj fejében újból megmintázni". Hauszmann az ajánlat elfogadását javasolja, „miután a Hunyadi Mátyás teremben e nagy király alakjára tényleg szükség van másfelől a Fadrus [sic!] féle lovasszobor igen sikerültnek mondható".
A bizottság 1902. április 7-i ülésén elfogadja Fadrusz ajánlatát
(...). A szobrásszal 1902. május 6-án kötnek szerződést, amelyben „elvállalja az általa Kolozsvár városa részére készített nagyarányú Mátyás-király lovas-szobor féléletnagyságú viaszmintájának elkészítését". (...)
A szobor bronzba öntésével a bizottság 1902. december 15-i határozata 2300 korona díjazás mellett a Róna és Haraszti céget bízza meg.
Az ugyanezen a napon kelt szerződésben a Hazai Műércöntöde, Róna és Haraszti vállalata a gipszminta átvételétől számított három hónap alatt vállalja a bronzba öntés elvégzését. Fadrusz azonban nem készítette el 1902 végére a gipszmintát. A Róna és Ha­raszti cégnek a bizottsághoz intézett 1903. augusztus 5-i levelében ezt olvassuk: „...a Fadrusz János által mintázandó Mátyás király lovas szobor gypsmintáját eddig meg nem kaptuk, tudtunkkal arra még hosszabb ideig várnunk kell".
Fadrusz 1903 őszén halálos beteg, a következő évet már nem éri meg.
Hauszmann 1904. június 9-én kelt, a bizottsághoz címzett leveléből tudjuk, hogy voltaképpen Fadrusz életében még a viaszminta sem készült el teljes egészében: „.. .a művezetőség Fadrusz halála után több ízben meglátogatta az özvegyet és sürgette a lovasszobor minta elkészítését - a mely még a művész élete korában viaszkban készen volt és csak a király fején volt némi munka végzendő".
E levélből értesülünk, hogy „a legutóbbi látogatás alkalmával meggyőződést szerzett a művezető, hogy a szobornak gypsbe öntése már meg lett kezdve. A késedelmet az okozta, hogy az özvegy mindenek előtt a gróf Tisza Lajos szegedi emlékművét óhajtotta befejezni. Miután ez utóbbi elkészült, alapos remény van, hogy a Mátyás király lovas szobra néhány hét alatt szintén öntésre készen lesz.""
Miután Fadrusz özvegye, Deréky Anna maga is szobrász volt, feltételezhető, hogy ő fejezte be a szobrot. 1904. szeptember 19-én Hauszmann már azt közli a bizotsággal, hogy az elkészült gipszmintát átadta Róna műércöntödéjének (...)."
A bronzszobor elkészültéről és a helyszínen való felállításáról a művezető 1905. január 30-i levele tudósít, mely egyben az öntési munkák 2300 koronás díjának utalványo­zását is javasolja.""
Mindezek alapján az adott modell elkészülését 1904-re lehet becsülni.

---