Az Országos Levéltár bejárati előterében a jobb és bal oldalon márványtáblák és falfestmények vannak. A márványtáblákon az épület építésére vonatkozó adatok olvashatók.
1867-ben kezdődött az a törekvés, hogy nemzeti levéltár legyen. 1874-ben Pauler Gyulát nevezték ki a Magyar Országos Levéltár vezetőjének és elkezdte annak megszervezését. Később felmerült az igény, hogy önálló épülete legyen a levéltárnak és Pecz Samu kapott megbízást az épület tervezésére. A Bécsi kapu téri épület építése 1913-ban kezdődött el. 1912 márciusától Csánki Dezsőt bízták meg az intézmény vezetésével, 1919 elején főigazgatójává nevezték. 1923-ban költözött az Országos Levéltár az új épületbe. Dudits Andor 1925 és 1929 között festett faliképeket a levéltár díszítésére.

A jobb oldali falfestményen Dudits Andor saját magát és az épület tervezőjét, Pecz Samut festette meg. Önmagát szerzetesi ruhában ábrázolja, aki kódexet ír. Pecz Samu kezében a Magyar Nemzeti Levéltár épületének modelljét tartja. Nem ismertem rá az épületre a torony miatt. Az épülethez eredetileg tornyot is építettek, abban volt a kémény és víztorony is tűzbiztonsági szempontok miatt. Az épület a II. világháborúban súlyosan megsérült, 1945-ben a tornyot robbantással ledöntötték.
A festményen a felső részben címerek vannak. Az 1867-1918 közötti magyar királyság középcímerét alkotó címerek, a Dalmát Királyság címere (kék mezőben három arany oroszlánfej), Erdély címere (a magyar nemzetet a fekete turulmadár, a székelyeket a nap és a hold, a szász székeket a hét vörös bástya jelzi) és Fiume címere (fekete kétfejű sas bal lábával fekvő korsót fog, amiből víz folyik).
A faliképnek nincs kifejezetten címe, ezért kellett ilyen hosszú nevet adnom.

---